Az Orbán-kormány állította helyre 2010 után Magyarország pénzügyi egyensúlyát, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány bolygatott meg. Két évvel ezelőtt az volt a legfontosabb cél, hogy újra lendületet vegyen a gazdasági növekedés. Ez így is történt, a rekordmértékű bővüléssel hazánk teljesítménye az unió élmezőnyébe került. A gazdaság újraindításához és a védekezéshez azonban többletforrásokra volt szükség. Ennek következtében két évvel ezelőtt a költségvetés magasabb hiánnyal zárt, és az államadósság GDP-hez viszonyított arányának évtizedes csökkenő trendje átmenetileg megtört. Tavaly azonban jobban alakultak a mutatók az eredetileg tervezettnél, a vártnál kisebb lett az államháztartás hiánya, és az államadósság ismét csökkenő pályára állt.
A jövő évi büdzsének, amelyet a pénzügyminiszter a rezsivédelem és a honvédelem költségvetésének nevezett el, van egy másik fontos üzenete is a befektetőknek. Ez pedig az, hogy a kormány kézben tartja a hiányt és az adósságpályát.
Ezért, hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működésének költsége nullszaldós lesz 2023-ban. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatások – többek között az egészségügy és a köznevelés – költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.
– A nullaszázalékos működési hiányt emellett továbbra is úgy kell elérni, hogy a fejlesztési források biztosítottak legyenek. Ezért – a gazdasági növekedés előmozdításáért – 2023-ban is kizárólag a hazai és uniós fejlesztési költségvetések esetében keletkezik deficit. A kormány ennek megfelelően továbbra is jelentős pénzügyi támogatást nyújt a gazdasági és társadalmi célokat szolgáló fejlesztések finanszírozásához – olvasható a 2023-as év pénzügyi mozgásteréről szóló törvényjavaslatban. Egyes kiemelt kormányzati feladatok, beruházások esetében a hazai pénzek mellett bővülő uniós forrásokkal is számol a költségvetés (ilyen például a Magyar falu Program, a Modern városok program és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása).
A Költségvetési Tanács üdvözölte, hogy a kormány törekszik a pénzügyi fegyelem fenntartására. A testület jó iránynak tartja, hogy a GDP-arányos hiány jövőre 3,5 százalékra csökken. Egyúttal jelezte: fontos a háromszázalékos deficit mielőbbi elérése.
A tanács megállapította azt is, hogy az államadósság-mutató csökkenő trendje tartós marad és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint a 2022. év végi 76,1 százalékról 2023 végére 73,8 százalékra mérséklődik.
A kormány államadósság-kezelési stratégiája jövőre sem változik, továbbra is érvényesül a négy fő célkitűzés. Ez a GDP-hez viszonyított adósság arányának fokozatos csökkentése, a devizaadósság részarányának alacsony szinten (10-25 százalék közötti sávban) tartása, a lakosság részvételének növelése és végül az államadósság futamidejének növelése. Miután mind a lakossági, mind a hazai és külföldi intézményi befektetők egyre inkább a hosszú futamidejű állampapírokat keresik, az elmúlt években az adósság hátralévő lejáratának ideje meredeken emelkedett. Ehhez érdemben hozzájárultak a MÁP+ sikerén túlmenően a devizakötvény-kibocsátások is.
Ezzel az adósság megújítási kockázata is érdemben mérséklődött.
Ha távolabbra tekintünk előre, akkor a konvergenciaprogramból érdemes kiindulni. Annak előrejelzése alapján az adósságráta 2026-ra a GDP 63,1 százalékára csökken, majd 2028-ra mérséklődhet hatvan százalék alá.
Borítókép: a közszolgáltatások költségét 2023-ban is a működési bevételekből fedezi az állam (Fotó: Havran Zoltán)
