Felzárkóztatás foglalkoztatással

A járvány hatására sem emelkedett érdemben azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol nem él egyetlenegy foglalkoztatott sem. A magyarországi mutatók továbbra is jóval kedvezőbbek az európai uniós átlagnál.

2022. 06. 27. 7:30
null
20220502 Újfehértó Az ápolt közterek nap mint nap törődést igényelnek. Nincs ez másképp Újfehértón sem, ahol a közmunka program keretében a minap például földlazítást végeztek a főtér ágyásaiban. Fotó: Sipeki Péter SP Kelet-Magyarország Fotó: Sipeki Péter
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt tizenkét év egyik nagy eredménye az, hogy majdnem egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez jelentős segítséget jelent a szegényebb társadalmi csoportok felzárkóztatásában. Sokkal nagyobbat, mint ha segélyeket osztogatna az állam. A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy. Az érintettek körében nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő szegénység újratermelődésének.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap közzétett összegzése megállapítja, hogy a 2000-s évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott. Azaz a megélhetéséhez munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre otthon.

A korábbi évek stagnáló, enyhén csökkenő tendenciáját 2008-ban megtörte a nemzetközi pénzügyi válság, illetve annak reálgazdasági következményei. Ezek hatására jelentősen emelkedett mind a 18–59 éves felnőttek, mind pedig a 0–17 éves gyermekek érintettsége az említett körben. A felnőttek esetében az arány 2009–2010-ben érte el a legmagasabb értéket (13 százalék), míg a gyermekeknél 2011-ben (15 százalék). Ezt követően, 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása nyomán folyamatos javulás kezdődött. 

Kezdetben leginkább a közfoglalkoztatás játszott szerepet a mutató javulásában, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez – ismerteti a KSH legfrissebb elemzése.
A kedvező folyamatot 2020-ban a koronavírus-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. A felmérésből kiderül, hogy 2020-ban a felnőttek 5,4, míg a gyermekek 5,3 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,1, illetve öt százalékuk.
Területi szempontból jelentősek a különbségek. A legkedvezőtlenebb mutatójú Észak-Magyarországon a válság körüli években megközelítette, 2012-ben meg is haladta a harminc százalékot azoknak a 18 éven aluli gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol senkinek sem volt munkája. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent. A jelenséget azonban nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségei, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzői is befolyásolják. A munkaerő-piaci szempontból hagyományosan jobb adottságokkal jellemezhető Budapesten és Pest megyében, valamint a Nyugat- és a Közép-Dunántúl régiókban az arány öt százalék alatti – Budapest régióban csupán két százalék –, miközben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye kedvezőtlenebb és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek a többszöröse.

Uniós negyedik hely 
A világjárvány egyik hatása, hogy a munkahelyek elvesztése miatt az ­uniós tagországok nagyobb részében nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya. A KSH szerint 2020-ban az EU 27 országának átlaga a 18–59 évesek körében 9,2, a 18 év alatti gyerekeknél kilenc százalék volt, 0,4, illetve 0,3 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. Az adatok szerint 2020-ban Magyarországon – az uniós szinten összehasonlítható, régi módszertan szerinti adatok alapján – a 18–59 évesek 5,6, a 18 év alattiak 5,9 százaléka élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, ami 0,1, illetve 0,3 százalékponttal volt magasabb, mint 2019-ben. Hazánkban 2020-ban a 18–59 évesek körében 3,6, a 18 év alattiaknál pedig 3,1 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint a huszonhetek átlagában. 

Ezzel a 18 év alattiak körében a nyolcadik, a 18–59 évesek esetén a negyedik legjobb helyet foglaltuk el az uniós rangsorban.

 

Borítókép: kezdetben leginkább a közfoglalkoztatás segített (Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.