Csehországban májusban 16 százalékra emelkedett az éves infláció az áprilisi 14,2 százalékról. A földgáz 49,2 százalékkal, a tüzelőanyagok 30,1 százalékkal, az áram 30,8 százalékkal, a meleg víz és a fűtés pedig 17,8 százalékkal került többe a múlt hónapban, mint az előző évben. A benzinkutakon az üzemanyagárak 44,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban. Ha távolabbra tekintünk, akkor azt is látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban negyven éve nem volt ennyire erős a pénzromlás mértéke. Most ott tartunk, hogy az amerikai állampolgároknak át kell alakítaniuk a vásárlási szokásaikat. Egy közvélemény-kutatás szerint a tengerentúlon az infláció vált az első számú gazdasági kérdéssé. Ez máshol is így van. A Magyar Nemzet is beszámolt arról, hogy leginkább a fogyasztói árak nagymértékű emelkedése aggasztja a német lakosságot. Olyannyira, hogy még az orosz–ukrán háborúnál és a koronavírus-járványnál is nagyobb problémának tartják ezt a helyzetet.
Háború van Ukrajnában, az Európai Unió és Amerika szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. A szankció kétélű fegyver, így az áremelkedések gyorsulása arra is hat, aki meghozta a Moszkva elleni intézkedéseket. Mindennek hatásával a magyar kormány is számol.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió tegnap reggeli műsorában elmondta, hogy a háborús inflációt és a gazdasági válságot is kezelni képes költségvetést készített a kormány 2023-ra. A törvényjavaslat rögzíti: a sikeres gazdasági újraindításnak köszönhetően kibontakozó dinamikus növekedési pályán az előrehaladást a februárban kitört orosz–ukrán háború és az ennek következtében alkalmazott brüsszeli szankciók fékezhetik.
A múlt év második felétől meglévő inflációs nyomás a konfliktus hatására felerősödött, elsősorban az alapanyag- és energiaárakon keresztül. A háború következtében nemzetközi szállítmányozási láncok szakadtak meg, emellett az alternatív beszerzési források kényszere miatt a logisztikai költségek is tovább emelkedtek.
Az Orbán-kormány annak érdekében, hogy a háború okozta többletköltségektől megvédje a magyar családokat, rendkívüli árstopintézkedéseket vezetett be, amelyek fékezik az árnövekedést egyes kijelölt termékek esetében. „A kormányzat korábbi családvédelmi intézkedései, úgymint a gyermekesek személyi jövedelemadó-visszatérítése, a legalább négy gyermeket nevelő nők személyi jövedelemadó-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, a minimálbér emelése és a közszféra béremelései is hozzájárulnak a családok vásárlóerejének fenntartásához” – olvasható emellett a törvényjavaslatban.
Lapunk azt is megírta, hogy az Európai Bizottság levelet küldött hazánknak, amelyben azt kérték, hogy függesszük fel a külföldi rendszámú járműveket nem érintő üzemanyagárstopot. A testület belső piacért felelős biztosa szerint a magyar rendelkezés miatt a más tagországokból származó rendszámú járműveknek ötven-hatvan százalékkal többet kell fizetniük a benzinért, mint a magyar rendszámmal rendelkezőknek. Ez közvetett diszkriminációnak minősül, és ellentétes az uniós normákkal – jelezték. Magyarországon azonban, ha nem lenne árstop, akkor hétszáz és kilencszáz forint között lenne literenként az üzemanyag ára. Ez azonnal átgyűrűzne más területekre is.
Összességében az Orbán-kabinet inflációt fékező intézkedései mintegy öt százalékponttal csökkentik az áremelkedés mértékét. A kormány jelenleg mérlegeli, hogy meddig maradhatnak fenn ezek a lépések.
Borítókép: A rendkívüli árstopintézkedések megvédik a magyar családokat a háború okozta többletköltségektől Fotó: Bach Máté
