Jelenleg nemcsak a Kínából kimenő áru mennyisége, de azok útvonalai is nagyban megváltoztak. Előbbi a GDP-ben is megmutatkozik, hiszen a gyártási kibocsátás öt százalékot esett. Bizonyos területeken áruhiány van Kínában, a kiskereskedők pedig könnyen kiesnek a piacról – mutatott rá az elmúlt évek válságainak elsődleges következményeire Takács Zsolt a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) keddi konferenciáján. A Magyar–Kínai Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja hozzátette, hogy
Kína inkább a belső piacokat szeretné erősíteni, ennek elsődleges célja a saját lakosságának kiszolgálása.
Amellett, hogy Kína elsősorban befelé összpontosít, Pekingnek az ázsiai piacok élveznek prioritást, köztük Vietnam és a délkelet-ázsiai területek.
A koronavírus-járvány hatásait elemezve a beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy eközben számos nemzetközi cég szenved a Sanghajt korábban érintő lezárások miatt, hiszen globálisan befolyásolják működésüket. Jó néhány nemzetközi nagyvállalatnak van összeszerelő és elosztóüzeme a nagyvárosban, ilyen például az Apple, az Estée Lauder vagy a Starbucks, melyek üzleti eladásainak visszaesése meghaladta a 15 százalékot is, ezzel több milliárd dollár kiesést okozva.
Ami az ukrajnai háborút illeti, visszatekintve az elmúlt hónapok orosz–kínai kapcsolatára, Bánhidi Ferenc, a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső szakértője szerint Kína középutas politikát folytat Oroszországgal, nem támogatja, de nem is ítéli el a háborús lépéseit. Wolf Csaba, a kamara alelnöke ezzel egyetértve kiemelte, hogy
Kína mindig is win-win (győztes-győztes) helyzetet igyekszik megteremteni, ami megfigyelhető a jelenlegi háborús helyzetben is, hiszen próbál semleges maradni. Hozzátette, Kína a konfliktus egyértelmű nyertese.
Takács Zsolt azt emelte ki, hogy Kína most azt az űrt igyekszik betölteni, amit az EU jelenleg nem képes. A szakértők egyébként Kína GDP 5,5 százalékos növekedési célszámával kapcsolatban meglehetősen pesszimisták voltak, nem tartják reálisnak a kitűzött cél. Ezt pedig Vang Csö kínai közgazdász is igazolni tudja, aki rámutatott a főbb gazdasági sebekre: a feldolgozó- és a szolgáltatóipar szektorok visszaesésére és a munkaerőpiac további romlására. Az említett szektorok a kínai gazdaság mozgatórugóinak számítanak, így fontos ezeket megvizsgálni az orosz–ukrán háború okozta válság következményeinek vetületében is, hiszen Kína mára nélkülözhetetlen pillérévé vált a világgazdaságnak.
– Válságkezelő helyzete a hosszú távú stratégiáit nem befolyásolja, és a befektetési kedve sem változik számottevően, habár a befektetési ügyletek kitolódhatnak – fejtette ki Wolf Csaba.
Ezt megerősítve Takács Zsolt hozzáfűzte, hogy a 2021. évi külkereskedelmi forgalma Kínának mintegy húsz százalékkal növekedett.
– Ez pedig nemcsak azt jelzi, hogy Kína képes gyorsan reagálni, de helyettesíteni tudja az uniós szankciós politika következtében kieső kereskedelmi partnereket is – magyarázta.
Borítókép: Tigrisdekorációk mellett sétálnak emberek Tajpejben a holdújév alkalmából 2022. január 28-án (Fotó: MTI/AP)
