Miután egyelőre egyre magasabb inflációs számok látnak napvilágot Európa országaiban és az USA-ban, és nem látszik még, hogy mikor jön a fordulat, a jegybankok kénytelenek a helyzethez alkalmazkodni, és erősíteni az infláció elleni küzdelmet. Jóllehet a legnagyobb mértékben az energia-, és élelmiszerárak emelkednek mindenhol, mégpedig elsősorban az orosz–ukrán háború következtében, amire a jegybankoknak nincs ráhatásuk, az inflációt fűtő egyéb tényezőket azonban vissza tudják szorítani kellően szigorú monetáris politika alkalmazásával.
Múlt hét péntekig úgy tűnt, hogy most már a két nagy jegybank, a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) előre bejelentett lépésekkel, kiszámíthatóan tudja végrehajtani a kamatemelési ciklust, ennek megfelelően az MNB is lassított a korábbi gyors ütemen.
Pénteken azonban a vártnál lényegesen rosszabb amerikai inflációs adat jelent meg, ami pánikot váltott ki világszerte a pénzügyi piacokon.
A befektetők arra kezdtek számítani, hogy a Fed nagyobb ütemben és magasabbra fogja emelni a kamatot, mint gondolták, és hogy akár az EKB is ugyanerre kényszerülhet, így a korábban gondoltnál magasabb kamatszintek alakulnak ki, ami növelheti egy gazdasági visszaesés veszélyét.
A tőzsdéken azonnali és erős eladási hullám indult, ugyanez zajlott a kriptodevizák piacán is, és sok kisebb valuta, köztük a forint és a lengyel zloty is erősen gyengülni kezdett, egyúttal az euró a dollárhoz képest is süllyedésnek indult. Szerdán már csillapodott a pánik, de végül a félelmek beigazolódtak: a Fed valóban 75 bázisponttal emelt a korábban jelzett 50 helyett. Közleményükben ugyan jelezték, hogy a továbbiakban nem kell ilyen nagy lépésre számítani, amire átmenetileg meg is nyugodtak a piacok, azonban nyilvánvaló, hogy ha újabb kedvezőtlen adat lát napvilágot, a Fed ismét rákényszerülhet a nagyobb emelésre.
Ezt követően a mai napon az Magyar Nemzeti Bank (MNB) is megemelte 50 bázisponttal a jelenlegi irányadó jegybanki eszköz, az egyhetes betét kamatát, ami így 7,25 százalék lett. A tervek szerint csak a következő kamatdöntő ülésen került volna sor ilyen lépésre, azonban amint Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, a jelenlegi felgyorsult folyamatokhoz rugalmasan kell alkalmazkodni. AZ MNB számára döntő fontosságú a Fed illetve az EKB kamatszintje, ezért a nagyobb amerikai emelés önmagában is indokolta az itthon lépést, de a héten lezajlott piaci turbulenciák is szükségessé tették ezt.
Virág Barnabás szerint a várható kamatpálya ezzel kissé magasabb lesz, és valószínűleg a várható inflációs előrejelzést is megemelik, azonban változatlanul arra számítanak, hogy
az év második felében az áremelkedési ütem tetőzik, így a jegybank őszig fogja emelni az alapkamatot, ami összezáródik az egyhetes kamattal, és ekkor az alapkamat visszaveszi szerepét mint irányadó jegybanki eszköz.
A továbbiak szempontjából még döntő lesz, hogy az EKB mekkora lépésekben emel kamatot. Christine Lagarde, az EKB elnöke a héten azt kommunikálta, hogy júliusban 25 bázisponttal indul a kamatemelési ciklus, azonban nem lehet kizárni, hogy a Fedhez hasonlóan nagyobb ütemre kényszerülnek. Kétségtelen, hogy a két nagy jegybank erősen lemaradt a kamatemelési ciklussal, hiszen a Fed esetében még a nagy emelés után is csak 1,75 százalék a kamatszint, az EKB esetében pedig a bankok által igénybe vehető jegybanki betét még egyenesen negatív tartományban van, –0,5 százalék, ahonnan igencsak van hová emelni.
A Fed lépése után emelkedésbe kezdtek az amerikai tőzsdék, főleg arra a jelzésre, hogy nem szándékoznak újabb 75 bázispontos emelést végrehajtani, a forint pedig az MNB lépése után erősödni kezdett. A hangulat azonban délutánra újra elromlott, az inflációs félelmek még erősek.
Borítókép: a Fed székháza Washingtonban (Fotó: Kerem Yucel)
