Nő a feszültség a bérek miatt a német iparban

Fogytán az európai munkavállalók türelme az elszálló költségek és az inflációt még csak meg sem közelítő béremelések miatt. Németországban egyelőre csak figyelmeztető munkabeszüntetések kezdődtek. Az ország legnagyobb ipari szakszervezete szerint ha a következő hetekben nem sikerül megegyezniük a munkáltatókkal az alapbérek emeléséről, az egész német ipart megbénító sztrájkhullám jöhet.

Győr Audi, gépjármű, autóipar, Szíjjártó Péter

Németországban is veszélybe sodorta a munkabékét a megélhetési költségek jelentős emelése. Európa legnagyobb gazdaságában májusban tovább gyorsult az infláció, az áprilisi 7,4 százalékról 8,7 százalékra. 

Az árak emelkedéséhez elsősorban továbbra is az energiaköltségek növekedése járult hozzá, egy év alatt 32,5 százalékkal nőtt a német lakosság rezsikiadása. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió legtöbb tagállamában folytatódott áprilisban a lakossági energiaköltségek komoly emelkedése.

A legdurvább áremelkedést Hollandia tudhatja magáénak: 137 százalékkal többet kell fizetnie a gázért és az áramért egy holland családnak, mint egy éve. A bérek ugyanakkor eddig átlagosan a háromszázalékos növekedést sem érték el az eurózóna országaiban, 

noha az infláció évtizedek óta nem tapasztalt magasságba szökött. Közben a nyugati tagállamokban a béremelés nem magától értetődő a magas infláció ellenére sem.

Hadüzenet a vállalkozásoknak

Németországban júniustól egyre több figyelmeztető munkabeszüntetés jöhet az iparban. A termelőszektor munkavállalóit képviselő, meghatározó befolyással bíró IG Metall figyelmeztető sztrájkokat helyezett kilátásba elsőként a fém- és acéliparban, valamint az energiaszektor cégeinél. Június első napjaiban közel négyezer ágazati munkavállaló tartott reggel hat és nyolc óra között figyelmeztető munkabeszüntetést.

Az egész német ipar megbénulhat, ha legkésőbb őszig nem nem sikerül megegyeznie a szakszervezetnek a munkáltatókkal. 

Az IG Metall képviselői szerint egyelőre meglehetősen borús a helyzet. A munkáltatók egyszeri kifizetéssel, átlagosan 2100 euróval, azaz körülbelül nyolcszázezer forintnak megfelelő összeggel kompenzálnák a drágulás okozta reálbércsökkenést. A szakszervezetek ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják az egyszeri összeget, és többlépcsős alapbéremelést követelnek. Ennek mértéke első körben 8,2 százalék lenne, tekintettel a májusi 8,7 százalékos inflációra. A munkáltatók ugyanakkor hallani sem akarnak a bérek emeléséről, csak bónuszokkal vagy juttatásokkal kompenzálnák a drágulást.

Az árakkal a profit is nő

Az IG Metall a nyugat-európai gazdaságokban kiemelkedőnek számító 8,2 százalékos átlagos ágazati béremelést az energiaválság és az orosz–ukrán háború ellenére is elvárja. A munkavállalók érdekvédői rámutattak: a német vállalkozások jelenleg egyre jobban teljesítenek, így bevételük ismét dinamikusan nő, ráadásul a német gazdaság kilátásai összességében biztatóak, a növekvő kockázatok ellenére is. 

A munkaadók viszont elutasítják az alapbérek több mint nyolcszázalékos emelését, ami túl nagy terhet róna rájuk. Szerintük a bérteher ekkora emelése kiszolgáltatottá teheti a szereplőket egy elmélyülő válság esetén.

Közel a kétezer eurós minimálbér

Októbertől óránként 12 euróra (mintegy 4600 forintra) emelkedik a német minimálbér a jelenlegi 9,60 euróról, vagyis 

havonta a mostani 1621 euróról csaknem kétezer euróra nő. Forintban kifejezve ez egy német minimálbéres munkavállalónak 150 ezres emelést jelent. 

A kötelező legkisebb kereset a teljes munkaidőben dolgozó németeknél így megközelíti a nyolcszázezer forintot.

Példátlan politikai nyomás

Németországban 2015 óta van nemzeti minimálbér. Korábban Ausztriához vagy a skandináv országokhoz hasonlóan ágazati szinten állapodtak meg a minimumokról a szakszervezetek és a munkáltatók. Kezdetben 8,50 euró volt az órabér. A Deutsche Welle cikke szerint Németországban 6,2 millióan dolgoznak minimálbérért vagy annál csak kicsivel többért, vagyis a munkavállalók 15 százaléka.

A legkisebb kereset többlépcsős idei emelése egyértelműen politikai döntés volt, ráadásul a lépést kemény kritikák érték mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról. 

A legtöbb bírálatot azért kapta az Olaf Scholz vezette szociál­demokrata, zöld és liberális koalíciós kormány, mert a 12 euróra emelkedő órabérről anélkül döntött, hogy tárgyalt volna erről az országos érdekegyeztetés keretében a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal.

Hosszas alkudozás várható

Németországban a gazdasági szereplők jelentős része nem ért egyet a nemzeti minimálbérrel. Úgy látják, a központi legkisebb kereset megállapítása több helyen nehézségeket okoz. Idén januárban a német minimálbér az ötödik legmagasabb volt az EU-ban, de az októberi emelést követően Luxemburg után a második helyre ugorhat az összeg.

A német kormányzati döntés és az iparban követelt bérrendezés szembemegy az Európai Központi Bank ajánlásával, amely szerint ha az eurózóna országaiban az átlagkereset emelkedése meghaladja a három százalékot, akkor könnyen ár-bér spirál alakulhat ki, amely tovább fokozza az inflációt. Az ajánlás miatt átlagosan – országonként eltérően – hat-hét százalékkal esne vissza a munkavállalók fizetésének vásárlóereje, amely veszélyt jelent az évtizedek alatt megszokott jólétre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)