Szürkezónába lépett a Ryanair

Üzleti és jogi értelemben is megkérdőjelezhető módszer, hogy a Ryanair a júliustól fizetendő különadó teljes összegét visszamenőleg is áthárítja az utasokra – vélekedik Galgóczy Ferenc, a földi kiszolgálás és a légi közlekedés szakértője. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tűnő lépésre már elindult a gazdaságfejlesztési miniszter által kezdeményezett fogyasztóvédelmi hatósági eljárás.

2021.09.24. Budapest Liszt Ferenc repülőtér Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

– Kendőzetlen a Ryanair légitársaság szándéka, hogy az utazókkal fizettesse meg a kormány által bevezetett extraprofitadót – ez tipikus diszkontos lépés, hiszen ők úgy gondolkodnak, hogy a védelmi alapokhoz történő hozzájárulás veszélyezteti az olcsóságra építő üzleti modelljüket. Az áremelés amolyan „bepróbálkozás”, ami abból is látszik, hogy az utasoknak felajánlják: pár napon belül szabadon eldönthetik, hogy a magasabb ár mellett továbbra is kívánnak-e velük utazni, vagy inkább a már kifizetett jegyárak visszatérítését választják. Úgy gondolom, hogy 

a Ryanair ezzel a lépésével már a szürkezónában jár, de majd a kormányhivatali vizsgálat ezt pontosan fel fogja tárni 

– közölte a Magyar Nemzettel Galgóczy Ferenc, a budapesti földi kiszolgálás szakértője, aki a Budport Handling befektetőjeként több éven át végezte a WizzAir járatok utaskiszolgálását.

A szakember annak kapcsán reagált, hogy pénteken Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérésére Budapest Főváros Kormányhivatala azonnali fogyasztóvédelmi eljárást indított a légitársasággal szemben.

A hatóság azt vizsgálja, hogy 

a Ryanair tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat-e azzal, hogy a július 1-jétől a jegyenként számított, 3900 forintos extraprofitadót áthárítja az utasokra, 

amelynek teljes összegét azokkal is ki akarják fizettetni pluszköltségként, akik mostanra már megvásárolták a jövő havi repülőjegyeket.

A Ryanair csütörtökön közölte az utazóival, hogy június 16-ig visszaléphetnek a vásárlástól, ez esetben nem vonják le a bankszámláikról a repülőtársaság által „légiforgalmi adónak” elnevezett többletdíjat. Amennyiben viszont a jegyvásárlók nem jelzik az elállási szándékukat, az írországi központú fapados cég a megadott bankkártyás adataik felhasználásával érvényesíti az önkényes áremelést.

A hatósági eljárást megelőzően a gazdaságfejlesztési miniszter felháborodásának adott hangot.

– A kormány számára elfogadhatatlan, és a leghatározottabban elutasítja a Ryanair tisztességtelen jegyárusítási gyakorlatát, amelyben a légitársaságokra kivetett extraprofitadót áthárítják az utazókra. Különösen visszás, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan már megkezdték ezt a gyakorlatot.

Holott minden érintett számára világossá tettük, hogy figyelemmel kísérjük a piaci folyamatokat, és mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk a különadók továbbhárítását a lakosságra

– közölte Nagy Márton.

Mint kiemelte, előre jelezték, hogy minden ilyen esetben alapos vizsgálatot fognak lefolytatni, és a káros gyakorlattal szemben szigorúan fellépnek. Ennek mentén indítványozta, hogy a kormányhivatal alaposan vizsgálja meg: a Ryanair árképzése minden európai normának és elvárásnak megfelel-e.

– Főként annak ismeretében, hogy ilyen légitársaságokat terhelő adó Európa nagyon sok országában már régóta érvényben van – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy 

a kormány elvárja, hogy a cégek a háború árát ne a magyar családokkal fizettessék meg.

– A diszkontok viselkedése jól modellezhető, és szinte valamennyi lépésüket előre meg lehet jósolni. Olyan helyzetekben, amikor bármilyen tényező miatt szorongatva érzik magukat, gyorsak és határozottak, amit a Ryanair előzetes közleménye is sejtet. Ebben úgy fogalmaztak, hogy „több mint hülyeség a magyar extraprofitadó”, amire válaszul „kénytelenek leszünk olyan országokba áthelyezni a növekedési kapacitásainkat, amelyek a forgalom helyreállításán dolgoznak” – idézte fel Galgóczy Ferenc.

A szakember ezzel szemben úgy látja: ugyan a különadó jelentette költség valóban áthúzza a diszkontok eddigi számításait, azonban 

tény, hogy ezek a társaságok a járvány előtt masszív profitra tettek szert, majd annak lecsengésével az elsők között kapaszkodtak fel.

– Van tehát miből fizetniük, ahogy arra a korábbi nyilatkozataik is utalnak. Májusban például a WizzAir vezérigazgatója, Váradi József még azt közölte egy rádióinterjúban, hogy a cége „már most a koronavírus előtti teljesítményének 140 százalékán pörög”, és a háború csak az első két hétben vetette vissza a repülést. Eközben Máltán alapítottak új légitársaságot.

Vagyis azt közölték, hogy jól megy a szekerük, amit a politikai döntéshozóknak akkor is figyelembe kell venni, ha ez az optimizmus csak a befektetőknek, a részvényárfolyamok érdekében szólt

– jelentette ki. Ez alapján pedig 

teljes joggal várja el a kormány, hogy akik a jelenlegi helyzetben képesek extraprofitot termelni, azoknak hozzá kell járulniuk a gazdaság stabilitásához.

Galgóczy Ferenc szerint az is érdekes, hogy a magyar különadó körüli felhajtás mellett nem esik szó arról, miszerint az osztrák kormány már 2020-ban, a járvány legelején – az útvonal hosszától függően – 12, illetve harminceurós adókat vetett ki a repülőjegyekre, és azt is előírta, hogy azokat negyven euró alatt nem lehet kínálni Ausztriában.

– Ez a piacromboló dömpingáraknak és az olcsó, rövid távú repüléseknek üzent hadat. Mi történt ezután? Semmi, ugyanúgy repülnek tovább a diszkontok Bécsből, mint azelőtt, sőt növekedést is elértek. Nem vonultak ki, nem helyezték át a bázist a közeli pozsonyi reptérre, hanem maradtak az osztrák fővárosban, pedig nyilvánvalóan kalkulálnak ezekkel az adókkal is – mutatott rá a szakember.

Borítókép: A diszkont-légitársaságok az utasok kárára féltik az olcsóságra épülő üzleti modelljüket (Fotó: Éberling András)