Tovább bővült itthon a foglalkoztatás

Májusban emelkedett az elsődleges piacon dolgozók és a külföldön munkát vállalók száma, miközben minimálisan csökkent a közfoglalkoztatottak köre.

Két munkás a helyére állít egy óriási mobiltelefont a nemzetközi számítástechnikai szakvásáron, a CeBIT-en Hannoverben 2003. március 10-én. A világ legnagyobb számítástechnikai és távközlési vására március 12. és 18. között várja az érdeklődőket. A CeBIT-en az idén 69 ország 6500 kiállítója mutatja be legújabb termékeit. A szervezők 600 000 látogatóra számítanak. (MTI FOTÓ/ EPA/DPA / MICHAEL HANSCHK) Fotó: Michael Hanschk Forrás: MTI/EPA/DPA

Az ötödik hónapban mért munkanélküliségről is jelentetett meg statisztikákat a KSH.

Májusban szám szerint 169 ezren voltak állás nélkül, eszerint a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. 

A március–májusi három hónapos időszakban a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az egy hónappal korábbi 3,5 és az egy évvel korábbi 4,1 százalékról – emelték ki. 

A korcsoportok szerinti részletezés szerint a 15–74 éves munkanélküliek száma 33 ezerrel csökkent a vizsgált időszakban, míg a 15–24 éveseké a tavaly március–májusi időszakhoz képest 9,9 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli 17,6 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi mutatója ugyancsak csökkent, 2,9 százalékosra, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalékos maradt.

– A tavaszi hónapokban a foglalkoztatottak száma éves alapon közel százezer fővel nőtt, amelyen belül 

kiemelkedő szerepe volt a hazai elsődleges munkaerőpiacnak, ahol a járvány utáni gazdasági újraindulás, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a bővüléshez 

– részletezte a jelentéseket Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, bár a létszám még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét.

– Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést eredményezett, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalók részére – jegyezte meg Molnár Dániel. 

Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak esetében továbbra is lassú mérséklődés figyelhető meg – a programokban dolgozók száma már tartósan 80 ezer fő alatt alakul, vagyis csak kiegészítő szerepet tölt be a munkaerőpiacon. 

– A cél itt a képzési kínálat növelése lehet, hogy egyre többen tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, betöltve a meglévő üres álláshelyeket – mondta.

A Századvég szakértője rámutatott arra is, hogy 

a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a hazai munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, amely állapot pedig támogatja a bérdinamikát. 

A májusi adatok azt is mutatják, hogy a munkaerőpiac Magyarországon egyelőre ellenálló az orosz–ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben. 

A várakozások szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálati problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot.  

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének munkaerő-piaci-gazdasági elemzése összefoglalta, hogy 

a munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. 

– Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő-kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatottak létszáma. A még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott – jelentős akadály látszik a 4,7 milliós szint fölé bővülés előtt – fejtegette az elemző, aki szerint 

az ukrajnai háború továbbra sem gyakorolt semmilyen látható hatást a magyar munkaerő iránti kereslet szintjére, 

bár további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a konfliktus. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a munkaerő-hiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. 

– Várakozásunk szerint idén 3,1 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Mivel 

a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, 

így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – vélekedett Horváth András. 

Megjegyezte, hogy a gyors helyreállás mellett még látszanak minimális utóhatások néhány szektorban. Példaként említette, hogy 

a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban. 

Jelenleg csak kiemelt bérajánlatokkal lehet visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt – fűzte hozzá.

Ledolgoztuk a visszaesést A kormány a teljes foglalkoztatás kivívását és megvédését tűzte ki célul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar emberekkel közösen válságos időkben is meg tudjuk őrizni a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eredményeinket – fogalmazott Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében. Szavai szerint a hazai foglalkoztatás a  világjárvány okozta átmeneti visszaesést tavaly tavaszra-nyárra ledolgozta. Az államtitkár megerősítette: háromhavi adat ismeretében már egyértelműen kijelenthető, hogy az ukrajnai háború sem okozott azonnali megtorpanást. Szerinte a vállalatok magas munkaerőigénye, a feszes munkaerőpiac a rendkívül kedvező mutatók fennmaradását, a bérek további emelkedését vetítik előre.

Borítókép: az előző hónapban többen találtak munkára mint egy éve (Fotó: MTI/EPA/DPA)