Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak esetében továbbra is lassú mérséklődés figyelhető meg – a programokban dolgozók száma már tartósan 80 ezer fő alatt alakul, vagyis csak kiegészítő szerepet tölt be a munkaerőpiacon.
– A cél itt a képzési kínálat növelése lehet, hogy egyre többen tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, betöltve a meglévő üres álláshelyeket – mondta.
A Századvég szakértője rámutatott arra is, hogy
a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a hazai munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, amely állapot pedig támogatja a bérdinamikát.
A májusi adatok azt is mutatják, hogy a munkaerőpiac Magyarországon egyelőre ellenálló az orosz–ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben.
A várakozások szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálati problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének munkaerő-piaci-gazdasági elemzése összefoglalta, hogy
a munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
– Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő-kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatottak létszáma. A még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott – jelentős akadály látszik a 4,7 milliós szint fölé bővülés előtt – fejtegette az elemző, aki szerint
az ukrajnai háború továbbra sem gyakorolt semmilyen látható hatást a magyar munkaerő iránti kereslet szintjére,
bár további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a konfliktus. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a munkaerő-hiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.
– Várakozásunk szerint idén 3,1 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Mivel
a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac,
így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – vélekedett Horváth András.
Megjegyezte, hogy a gyors helyreállás mellett még látszanak minimális utóhatások néhány szektorban. Példaként említette, hogy
a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban.
Jelenleg csak kiemelt bérajánlatokkal lehet visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt – fűzte hozzá.
Ledolgoztuk a visszaesést A kormány a teljes foglalkoztatás kivívását és megvédését tűzte ki célul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar emberekkel közösen válságos időkben is meg tudjuk őrizni a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eredményeinket – fogalmazott Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében. Szavai szerint a hazai foglalkoztatás a világjárvány okozta átmeneti visszaesést tavaly tavaszra-nyárra ledolgozta. Az államtitkár megerősítette: háromhavi adat ismeretében már egyértelműen kijelenthető, hogy az ukrajnai háború sem okozott azonnali megtorpanást. Szerinte a vállalatok magas munkaerőigénye, a feszes munkaerőpiac a rendkívül kedvező mutatók fennmaradását, a bérek további emelkedését vetítik előre.
Borítókép: az előző hónapban többen találtak munkára mint egy éve (Fotó: MTI/EPA/DPA)
