Tovább bővült itthon a foglalkoztatás

Májusban emelkedett az elsődleges piacon dolgozók és a külföldön munkát vállalók száma, miközben minimálisan csökkent a közfoglalkoztatottak köre.

Két munkás a helyére állít egy óriási mobiltelefont a nemzetközi számítástechnikai szakvásáron, a CeBIT-en Hannoverben 2003. március 10-én. A világ legnagyobb számítástechnikai és távközlési vására március 12. és 18. között várja az érdeklődőket. A CeBIT-en az idén 69 ország 6500 kiállítója mutatja be legújabb termékeit. A szervezők 600 000 látogatóra számítanak. (MTI FOTÓ/ EPA/DPA / MICHAEL HANSCHK) Fotó: Michael Hanschk Forrás: MTI/EPA/DPA

Májusban a magyarországi foglalkoztatás tovább bővült, amikor a 15–74 éves korosztályban a munkavállalók száma 4,686 millióra volt tehető. Ekkor 

az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké 18 ezerrel nőtt, 

míg a közfoglalkoztatottak köre minimálisan, ötezerrel csökkent – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Éves összevetésben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája közel két százalékkal nőtt, ezen belül a 15–24 éves fiatalok esetén viszont 26,9 százalékos csökkenést mért a hivatal. 

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25–54 éves munkavállalók száma 2,1 százalékponttal 88,3 százalékra emelkedett, míg az 55–64 éveseké 3,6 százalékponttal, 64,9 százalékra ugrott májusban.

Az ötödik hónapban mért munkanélküliségről is jelentetett meg statisztikákat a KSH.

Májusban szám szerint 169 ezren voltak állás nélkül, eszerint a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. 

A március–májusi három hónapos időszakban a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az egy hónappal korábbi 3,5 és az egy évvel korábbi 4,1 százalékról – emelték ki. 

A korcsoportok szerinti részletezés szerint a 15–74 éves munkanélküliek száma 33 ezerrel csökkent a vizsgált időszakban, míg a 15–24 éveseké a tavaly március–májusi időszakhoz képest 9,9 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli 17,6 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi mutatója ugyancsak csökkent, 2,9 százalékosra, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalékos maradt.

– A tavaszi hónapokban a foglalkoztatottak száma éves alapon közel százezer fővel nőtt, amelyen belül 

kiemelkedő szerepe volt a hazai elsődleges munkaerőpiacnak, ahol a járvány utáni gazdasági újraindulás, illetve a magas belső kereslet járult hozzá elsősorban a bővüléshez 

– részletezte a jelentéseket Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, emellett nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, bár a létszám még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét.

– Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést eredményezett, és még mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalók részére – jegyezte meg Molnár Dániel. 

Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak esetében továbbra is lassú mérséklődés figyelhető meg – a programokban dolgozók száma már tartósan 80 ezer fő alatt alakul, vagyis csak kiegészítő szerepet tölt be a munkaerőpiacon. 

– A cél itt a képzési kínálat növelése lehet, hogy egyre többen tudjanak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, betöltve a meglévő üres álláshelyeket – mondta.

A Századvég szakértője rámutatott arra is, hogy 

a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a hazai munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi, amely állapot pedig támogatja a bérdinamikát. 

A májusi adatok azt is mutatják, hogy a munkaerőpiac Magyarországon egyelőre ellenálló az orosz–ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben. 

A várakozások szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és inkább a kínálati problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot.  

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének munkaerő-piaci-gazdasági elemzése összefoglalta, hogy 

a munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. 

– Viszont az év eleje óta visszatért erős munkaerő-kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatottak létszáma. A még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony, és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre – a három éve már látott – jelentős akadály látszik a 4,7 milliós szint fölé bővülés előtt – fejtegette az elemző, aki szerint 

az ukrajnai háború továbbra sem gyakorolt semmilyen látható hatást a magyar munkaerő iránti kereslet szintjére, 

bár további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a konfliktus. A menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a munkaerő-hiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban. 

– Várakozásunk szerint idén 3,1 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta. Mivel 

a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége ismét a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, 

így a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – vélekedett Horváth András. 

Megjegyezte, hogy a gyors helyreállás mellett még látszanak minimális utóhatások néhány szektorban. Példaként említette, hogy 

a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása mostanában kezd kibontakozni, miközben a korábban itt foglalkoztatott munkaerő könnyedén megtalálta a számítását más szektorokban. 

Jelenleg csak kiemelt bérajánlatokkal lehet visszacsábítani az eredeti helyre a munkaerőt – fűzte hozzá.

Ledolgoztuk a visszaesést A kormány a teljes foglalkoztatás kivívását és megvédését tűzte ki célul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar emberekkel közösen válságos időkben is meg tudjuk őrizni a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eredményeinket – fogalmazott Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében. Szavai szerint a hazai foglalkoztatás a  világjárvány okozta átmeneti visszaesést tavaly tavaszra-nyárra ledolgozta. Az államtitkár megerősítette: háromhavi adat ismeretében már egyértelműen kijelenthető, hogy az ukrajnai háború sem okozott azonnali megtorpanást. Szerinte a vállalatok magas munkaerőigénye, a feszes munkaerőpiac a rendkívül kedvező mutatók fennmaradását, a bérek további emelkedését vetítik előre.

Borítókép: az előző hónapban többen találtak munkára mint egy éve (Fotó: MTI/EPA/DPA)