Zavaros román adótörvény-módosítási tervek

Az adótörvénykönyv módosítására készül a romániai kormánykoa­líció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD). Az egyelőre meglehetősen zavaros tervezet életbe léptetésétől az államkasszában a bruttó hazai termék (GDP) 1,2-1,5 százalékának megfelelő összeget remélnek.

Csinta Samu (Sepsiszentgyörgy)
2022. 06. 17. 12:06
KELEMEN Hunor
Nagybánya, 2022. február 24. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese köszöntő beszédet mond a nagybányai Don Bosco szórványkollégium ünnepélyes átadásán 2022. február 24-én. A katolikus egyház a magyar állam 290 millió forintos támogatásával egy olyan félkész épületet vásárolt meg, amelyet a korábbi kommunista adminisztráció az egyháztól elvett telekre épített. Az épület földszintjén magyar kulturális feladatokat is ellátó vendéglőt, kávézót, az emeleten pedig kollégiumot rendeztek be. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke az adópolitika új alapokra helyezéséről beszél, ami hozzájárul az adóbegyűjtés hatékonyságának növeléséhez, ám nem jelent adóemelést. Ehhez képest ­Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank elnöki tanácsadója elkerülhetetlennek tartja az adóemelést, miután világszerte nőnek a kamatok.

A román adótörvénykönyv tervezett módosításáról szóló meglehetősen ellentmondásos információk azonban nem merülnek ki ennyiben. Adrian Caciu pénzügyminiszter különösebb konkrétumok nélkül jelezte, hogy a gazdaság fejlődése szempontjából bizonyos elengedhetetlen kedvezményekről, illetve az alacsony jövedelműek által leírható adólejek szintjének emeléséről zajlik az egyeztetés. 

Az adóleírással kapcsolatos terv szerint az alacsony jövedelműek kevesebbet fizetnének az államkasszába, vagyis csökkentenék a munka után fizetendő adót. 

A szolidaritási adót inkább egyfajta hozzájárulásként képzelik el a tanügy és az egészségügy finanszírozásához, miután mindkét területen hatalmas beruházásokra van szükség. A pénzügyi tárca vezetője szerint az intézkedéscsomag a bruttó hazai termék (GDP) 1,2-1,5 százalékának megfelelő összeggel gazdagíthatja az állami költségvetést. A legnagyobb gondot az adók begyűjtése terén látja a pénzügyminiszter.

A PSD szerint a romániai adórendszer módosításának fő célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az adófizetők közötti társadalmi szolidaritás biztosítása. A párt azt az álláspontot képviseli, hogy emelt szintű adót kell kiróni a „túlméretezett” jövedelmekre, az alacsony jövedelmekre pedig kisebbet. 

Ennek értelmében a következő módosításokra tettek javaslatot: emelt szintű adó kiszabását azokra a fizetésekre, amelyek magasabbak az államfő fizetésénél; a romániai átlagnyugdíj szintjét jelentősen meghaladó különleges nyugdíjak emelt szintű megadóztatását; az adóterhek csökkentését az alacsony keresetek esetén, valamint az egészségügyi és oktatási szektorhoz való korlátolt idejű hozzájárulás bevezetését a nagyvállalatok esetében. A témában kibocsátott sajtóközlemény indoklása szerint azért, mert a jelenlegi nehéz időszakban méltánytalan, hogy a „túlméretezett” jövedelemmel rendelkezők ugyanazt az adórendszert élvezik, mint a mélyszegénységben élők. A kormánynak ugyanakkor az adófizetők közti szolidaritást kell támogatnia, és biztosítania kell a munka és a tőke megadóztatása közötti igazságos egyensúlyt. Az új adórendszernek a beruházások folytatásához és a vállalkozói szféra megerősítéséhez szükséges erőforrásokat is biztosítania kell a gazdasági fejlődés és az életszínvonal növelése érdekében – áll a PSD által kibocsátott dokumentumban.

Kelemen Hunor kormányfőhelyettes személyében megszólalt a témában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. A vezető politikus úgy ítéli meg, hogy kevés esély van a szolidaritási adó bevezetésére, amelyre két-három évvel ezelőtt egyébként éppen ő maga tett javaslatot, s amelyet egy bizonyos összeget meghaladó forgalmat lebonyolító vállalatoknak kellett volna befizetniük. 

A nagyobbik kormánypárt különadót vetne ki a százmillió eurónál nagyobb üzleti forgalmat bonyolító vállalkozásokra, az így befolyó pénzt pedig az oktatásra és az egészségügyre fordítanák. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a minimálbér jövedelemadóját és mindazoknak, akiknek a havi keresete nem éri el az országos átlagbért, továbbá lehetővé tennék, hogy leírják az adóból a gyermekek délutáni oktatásának költségeit, az egészségbiztosítást vagy a magánnyugdíjalapba utalt összegeket.

Borítókép:  Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.