Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 11,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan másfél százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
– A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt az infláció júniusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 13,8 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós és egyéb fogyasztási cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta – nyilatkozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Jelezte: a vártnál jóval nagyobb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 11,3 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 7,1 százalékra mérséklődhet.
A szakértő szerint az orosz–ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljes mértékben. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak.
– A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt hetekben érdemben süllyedtek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanság is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag- és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban egyes nyersanyagok árai a háború előttinél magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat – magyarázta az elemző.
Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust.
– Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhetnek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, a fémfeldolgozásig, az építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhat – ismertette Suppan Gergely.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
