Nemzetközi energiaválság alakult ki már az orosz–ukrán háború előtt, amely mára még nagyobb méreteket öltött. A szankciók csak tetézik a bajt. Már nem csak az jelent gondot, hogy az energiahordozók ára az egekbe szökött. Sokkal nagyobb kihívást jelent az, hogy lesz-e a jövőben elérhető áram és gáz.
Felértékelődött az energiabiztonság
Az Európai Unió tagállamainak többsége, köztük Magyarország is jelentős mértékben rászorul az energiaimportra. A jelenlegi helyzet még erősebben világít rá arra, hogy a függőséget csökkenteni kell ott, ahol ez lehetséges.

Az orosz Gazprom hamarosan leállítja az Északi Áramlat vezetéket karbantartási munkálatok miatt. Németországban most attól tartanak, hogy a tíznapos javítás után nem indul újra a szállítás.
Az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy még tárgyalni sem hajlandó további olyan szankciókról, amelyek az orosz gáz importját tiltanák meg. Magyarország a paksi bővítést is elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy jelentős lépést tegyen előre hazánk az energiafüggőség csökkentése irányába.
Van hová fejlődni, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzéséből is. Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2019. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás hetven százaléka származott behozatalból – olvasható a dokumentumban. A hivatal megjegyzi, hogy 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben tizenöt százalékponttal haladta meg a 2000. évit, illetve abban az évben volt a legmagasabb.
Primerenergia-termelésünk 2000 és 2019 között 5,2 százalékkal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak.
Összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya 2007 óta minden évben meghaladja a teljes termelés harmadát. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése harminc százalék, ami hőértékben kifejezve dinamikus, 281 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként.
– A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával – ismerteti a KSH.
A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 31, 46, illetve 66 százalékkal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszén-bányánkban is, így széntermelésünk ma már lényegében csak lignitre korlátozódik.
A statisztikai hivatal nemzetközi kitekintést is mutat. Abban az olvasható, hogy az Európai Unió energiaimport-függősége a 2000. évi 47-ről 2019-re 58 százalékra emelkedett, főként a bővülő energiaigények, valamint a földgázimport növekvő fontossága következtében.
A számok azt mutatják, hogy 2004 óta az unióban felhasznált energia több mint ötven százaléka importból származott.
Az uniós tagállamok többségében, tizenhét országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az ötven százalékot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (97 százalék), Luxemburg (95) és Ciprus (93) voltak. A legkevésbé függő országok közé Észtország (4,8), Svédország és Románia (egyaránt harminc százalék) tartozik. Figyelemre méltó, hogy Észtország gyakorlatilag önellátó energiából. Magyarország függősége tizenkét százalékponttal haladta meg az unió átlagát, a tizenkettedik legmagasabb értékünkkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el – áll a kimutatásban.
Borítókép: az összetételt tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a főszerep (Forrás: Paks II Zrt.)
További Gazdaság híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Több millió forintot is spórolhatnak az első lakást vásárlók
A kormány 3 százalékos kamatozású, kedvezményes hitelt indít az első lakás vagy ház megvásárlásához.

Ne egye meg a gyümölcskonzervet, került bele egy kis rovarölő is
Leveszik a boltok polcairól is.

Virtuális mobilszolgáltatót vásárolt a 4iG
Az akvizíciót követően a Netfone Telecom Kft. önálló vállalatként működik tovább.

Brüsszel jóváhagyásával zárta le Ukrajna az orosz gáz útját
Brüsszelnek nagy szerepe volt abban, hogy nem hosszabbították meg az orosz–ukrán gáztranzitszerződést.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Újabb részletek Orbán Viktor szenzációs bejelentéséről - videó

Szentkirályi Alexandra elbúcsúzott Karácsony Gergelytől

Már meg is született Vajna Tímea kislánya? Ő lehet az első a családban

A Gubacsi-híd leszakadt gyalogos felüljárójáról egyeztetett Szentkirályi Alexandra

Yamal akkora hisztit csapott, a Barcának elege van belőle

Megfagynak ebben az országban, megdőlt a hidegrekord + videó

A luxusfeleség: Olena Zelenszka

Órási bravúrral jutott tovább a második fordulóból Gálfi Dalma Wimbledonban

Felháborodtak a pedagógusszervezetek a tiszás tanáron, aki már az óvodásokat is érzékenyítené

Zalatnay Sarolta könyörtelenül leleplezte Koncz Zsuzsa féltve őrzött titkát

Különleges dámszarvas született a Budakeszi Vadasparkban + fotók

Takarítás Liverpoolban: távozott egy világbajnok is, Klopp embere
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Több millió forintot is spórolhatnak az első lakást vásárlók
A kormány 3 százalékos kamatozású, kedvezményes hitelt indít az első lakás vagy ház megvásárlásához.

Ne egye meg a gyümölcskonzervet, került bele egy kis rovarölő is
Leveszik a boltok polcairól is.

Virtuális mobilszolgáltatót vásárolt a 4iG
Az akvizíciót követően a Netfone Telecom Kft. önálló vállalatként működik tovább.

Brüsszel jóváhagyásával zárta le Ukrajna az orosz gáz útját
Brüsszelnek nagy szerepe volt abban, hogy nem hosszabbították meg az orosz–ukrán gáztranzitszerződést.