Nemzetközi energiaválság alakult ki már az orosz–ukrán háború előtt, amely mára még nagyobb méreteket öltött. A szankciók csak tetézik a bajt. Már nem csak az jelent gondot, hogy az energiahordozók ára az egekbe szökött. Sokkal nagyobb kihívást jelent az, hogy lesz-e a jövőben elérhető áram és gáz.
Felértékelődött az energiabiztonság
Az Európai Unió tagállamainak többsége, köztük Magyarország is jelentős mértékben rászorul az energiaimportra. A jelenlegi helyzet még erősebben világít rá arra, hogy a függőséget csökkenteni kell ott, ahol ez lehetséges.
Az orosz Gazprom hamarosan leállítja az Északi Áramlat vezetéket karbantartási munkálatok miatt. Németországban most attól tartanak, hogy a tíznapos javítás után nem indul újra a szállítás.
Az Orbán-kormány egyértelművé tette, hogy még tárgyalni sem hajlandó további olyan szankciókról, amelyek az orosz gáz importját tiltanák meg. Magyarország a paksi bővítést is elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy jelentős lépést tegyen előre hazánk az energiafüggőség csökkentése irányába.
Van hová fejlődni, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzéséből is. Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2019. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás hetven százaléka származott behozatalból – olvasható a dokumentumban. A hivatal megjegyzi, hogy 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége jellemzően az uniós átlag fölötti volt, 2019-ben tizenöt százalékponttal haladta meg a 2000. évit, illetve abban az évben volt a legmagasabb.
Primerenergia-termelésünk 2000 és 2019 között 5,2 százalékkal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak.
Összetételét tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a vezető szerep, aránya 2007 óta minden évben meghaladja a teljes termelés harmadát. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése harminc százalék, ami hőértékben kifejezve dinamikus, 281 százalékos növekedést jelent 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, amely számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként.
– A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával – ismerteti a KSH.
A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 31, 46, illetve 66 százalékkal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszén-bányánkban is, így széntermelésünk ma már lényegében csak lignitre korlátozódik.
A statisztikai hivatal nemzetközi kitekintést is mutat. Abban az olvasható, hogy az Európai Unió energiaimport-függősége a 2000. évi 47-ről 2019-re 58 százalékra emelkedett, főként a bővülő energiaigények, valamint a földgázimport növekvő fontossága következtében.
A számok azt mutatják, hogy 2004 óta az unióban felhasznált energia több mint ötven százaléka importból származott.
Az uniós tagállamok többségében, tizenhét országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az ötven százalékot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (97 százalék), Luxemburg (95) és Ciprus (93) voltak. A legkevésbé függő országok közé Észtország (4,8), Svédország és Románia (egyaránt harminc százalék) tartozik. Figyelemre méltó, hogy Észtország gyakorlatilag önellátó energiából. Magyarország függősége tizenkét százalékponttal haladta meg az unió átlagát, a tizenkettedik legmagasabb értékünkkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el – áll a kimutatásban.
Borítókép: az összetételt tekintve 39 százalékkal a nukleáris energiáé a főszerep (Forrás: Paks II Zrt.)
További Gazdaság híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezIdén is jóval több mint egy gigawattal nő a hazai naperőművi összteljesítmény
A hazai beépített összteljesítmény 2022 eleje óta bőven megkétszereződött.
Hatalmas felújításon esik át az egyik legforgalmasabb autópályánk
Egy szakaszon hatsávosra bővítik a sztrádát.
Kimagasló negyedévet tudhat maga mögött az OTP
A bank minden földrajzi régióban nyereséget termelt a harmadik negyedévben.
A kistelepülések lehetnek az újrainduló otthonfelújítási támogatás nyertesei
Az újrainduló konstrukció nem lesz konkurenciája az otthonfelújítási programnak.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel
A román elnök…
Összeomlott a NASA: azonnal menteni kellett az űrhajósokat
Bezárnak Frei Tamás érdekeltségei? A Scruton kávézó váltotta a Café Freit több Libriben is
Dugd az orchidea gyökerét hagymába és csodát látsz
A hazai ellenzék sokkot kapott az amerikai elnökválasztás eredményétől
Nem! Nem marad, Marcika
Ritkán látni ennyire nevetséges gólt európai kupameccsen
Elkészült Pressman búcsúdala, ezt nem teszi ki az ablakba
Kiszivárgott Donald Trump ukrajnai béketerve?
Az UEFA-t nem Varga Barnabás gólja, hanem Abu Fani lövése ihlette meg
Hadházy Ákos beleállt Magyar Péterbe, majd inkább hűséget fogadott
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezIdén is jóval több mint egy gigawattal nő a hazai naperőművi összteljesítmény
A hazai beépített összteljesítmény 2022 eleje óta bőven megkétszereződött.
Hatalmas felújításon esik át az egyik legforgalmasabb autópályánk
Egy szakaszon hatsávosra bővítik a sztrádát.
Kimagasló negyedévet tudhat maga mögött az OTP
A bank minden földrajzi régióban nyereséget termelt a harmadik negyedévben.
A kistelepülések lehetnek az újrainduló otthonfelújítási támogatás nyertesei
Az újrainduló konstrukció nem lesz konkurenciája az otthonfelújítási programnak.