Okosátjárókkal a balesetek ellen

Okostelefonos alkalmazásokkal, virtuális kerítéssel, valós idejű forgalmi információk közvetítésével figyelmeztetnék az autósokat, ha vasúti átkelőhöz közelítenek. Nemcsak nálunk, de Európa számos országában okoz fejtörést, hogyan lehet hatékonyabban megelőzni az átjárós baleseteket.

Cegléd, 2022. június 13. Összeroncsolódott kisteherautó Cegléden 2022. június 13-án. A gépjármű a Dohány utcai vasúti átjáróban összeütközött a Szegedről a Nyugati pályaudvarra tartó Torontál InterCity vonattal, 17 éves sofőrje a helyszínen meghalt. A vonaton nem sérült meg senki, a vasúti átjáróban a fénysorompó jól működött, piros jelzést mutatott. MTI/Mihádák Zoltán Fotó: Mihádák Zoltán

Minden figyelemfelkeltő akció ellenére az idén drámai módon romlott a vasúti baleseti statisztika – tette közzé a MÁV. Még csak az év felénél tartunk, és máris félszáz baleset történt vasúti átjáróban. Akadt olyan hét, amikor minden munkanapra esett egy szerencsétlenség. A közelmúltban egyetlen hét alatt tizenkilencen haltak meg, többen, mint tavaly egész évben. A MÁV álláspontja szerint a tragédiák oka minden alkalommal a KRESZ-szabályok megszegése volt. A járművezetők a piros jelzés ellenére hajtottak a vonat elé, mások gyalog vagy kerékpárral keltek át tilosban az átjárón. 

Helyszínelnek a Békés megyei Mindszent vasúti átjárójában. Fotó: MTI/Rosta Tibor

A magyar vasúttársaság és a rendőrség közös kampányt kezdett, amelyben igyekeznek meggyőzni az autósokat, hogy figyeljenek jobban a vasúti átjárókhoz közeledve. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy 

eddig sem a tragédiák helyszínének részletes bemutatása, sem a sofőrök feddése nem segített abban, hogy csökkenjen a tragédiák száma.

Egyre többen vélik úgy, hogy a jelenleginél hatékonyabb műszaki megoldásokat kellene alkalmazni a vasúti és közúti járművek ütközésének elkerülése érdekében.

Virtuális kerítés

A Crossing Safety svéd startup cég által fejlesztett új biztonsági megoldás például 

úgy csökkentené balesetek számát, hogy a vonatok észlelését és a közelben közlekedők adatait egy figyelmeztető rendszerrel kombinálja.

Az ötlet 2008-ban született egy közép-svédországi halálos baleset után, ahol két fiatal vesztette életét. A cél kezdettől fogva egy üzembiztos, műszakilag intelligens megoldás kidolgozása volt, amely elkülönül az amúgy is bonyolult vasúti informatikai rendszertől.

A megoldás működési elve a vasúti átjárók közelében tartózkodó vasúti és közúti közlekedőktől származó, valamint az úgynevezett geofencing által biztosított adatfolyam összekapcsolásán alapul. A geofencing – virtuális kerítés – a globális helymeghatározó rendszer (GPS) műholdas hálózat és/vagy helyi rádiófrekvenciás azonosítók, például Wi-Fi- vagy Bluetooth-adatok használata révén hoz létre virtuális határokat egy adott hely körül. A kerítést ezután egy olyan hardver/szoftver alkalmazással párosítják, amely a program paraméterei alapján valamilyen módon reagál arra, ha bizonyos objektumok, esetünkben közlekedők megközelítik vagy átlépik a határt. A rendszer és a vonat közötti kommunikáció valós időben történik, az értesítések a vasúti átjárónál digitális táblán és az érintett sofőrök okostelefonján is megjelennek, így figyelmeztetve a közlekedőket az érkező vonatokra.

Százezer vasút–közút-kereszteződés

– Az a küldetésünk, hogy életeket mentsünk. Eddig pozitív visszajelzést kaptunk a piactól, most pedig az infrastruktúra-tulajdonosokkal, a vasúttársaságokkal és az autóiparral közösen szeretnénk felgyorsítani a megvalósítás folyamatát – közölte a startup vezetője a Railtech.com hírportállal. A rendszert úgy tervezték, hogy rugalmasan együtt tudjon működni a különböző berendezésekkel, hogy megfeleljen a különböző országok piacainak, és megújuló energiával működjön. A startup szerint a rendszer viszonylag olcsó, könnyen telepíthető, és kiépítése nem okoz fennakadást a vasúti pályán.

A Nemzetközi Vasutak Szövetsége (UIC) becslései szerint több mint százezer vasúti átjáró van az Európai Unióban. Ez átlagosan körülbelül 0,5 szintbeli kereszteződést jelent vasúti kilométerenként. A European Union Agency for Railways (ERA) adatai szerint az összes vasúti haláleset harminc százaléka vasúti átjárókhoz kötődik. A legtöbb baleset olyan országokban történik, ahol alacsony a népsűrűség és ritka a vasúti forgalom.

Korábban lapunkban helyet adtunk egy olvasói levélnek, amelynek írója a vasúti átjárók környezetét és jelzéseit táblákkal, felfestésekkel tenné a környezetből kiemelkedővé, figyelemfelkeltővé. Szerinte fontos, hogy a jelzéseket ellenfény esetén is jól láthatóvá kell tenni, legalább az átjáró előtti ötven méteren belül. Ezenkívül 

a félsorompók ma használt vékony rúdjait le kell cserélni nagyobb méretű és masszívabb eszközre, ennek szélességének minimum 25 centiméternek kellene lennie a teljes felületén fényvisszaverő festéssel.

A rúdon az úttest feletti rész egyharmadánál és kétharmadánál egy-egy, 16–20 centiméter átmérőjű, a közúti jelzőlámpákéhoz hasonló kivitelű piros lámpát kell elhelyezni, amely leeresztett állapotban nappal is világít. Emellett minden átjáró környezetében szükséges a vasúti vonalra való rálátást biztosítani, értelemszerűen a növényzet megfelelő gondozásával, ritkításával.

Most jön a vonat!

Egy másik elképzelés szerint az segíthetne a vasúti átkelők figyelmesebb megközelítésében, ha a sokak által használt online navigációs fedélzeti eszközök 

nemcsak azt közölnék a vezetővel, hogy vasúti átkelőhöz közelít, de azt is, hogy vasúti szerelvény van a közelben.

Ez az információ, hogy az ország egyes vasútvonalainak mely pontján közlekedik vonat adott pillanatban, jelenleg is elérhető online a Vonatinfo.hu térképén. Ennek a nyilvános adatbázisnak az integrálása a térképszoftverekbe lehetővé tenné, hogy a vasútvonalak és közutak kereszteződése közelében közlekedők figyelmeztető jelzést kapjanak a telefonjukra a veszélyhelyzetről. Manapság, amikor szinte minden autós zsebében ott van az okostelefon, ez a csatorna segíthetne a megszokásból autózóknak, hogy kellő figyelemmel reagáljanak a helyzetre.

Borítókép: Kisteherautó hajtott a pályára tilos jelzésnél Cegléden (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)