Az elmúlt években rendre komoly bosszúságot okozott a hazai gazdálkodóknak a csapadékhiány, az idén azonban minden eddiginél nagyobb kárt okozhat az aszály a termőföldeken.
Az Agrárminisztérium adatai szerint június végére a háromszázezer hektárt is meghaladta az aszálykár-bejelentéssel érintett területek nagysága, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek.
Nagy István agrárminiszter ugyanakkor közölte: a kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkárenyhítési rendszer és az aszálybiztosítás jelenthet segítséget. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. A kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helytállt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában. – Történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét – emelte ki a miniszter.
Az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány. Az agrártárca vezetője tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.
A kárenyhítési alap mellett a szárazság miatt bajba jutott termelőknek a korábban megkötött mezőgazdasági biztosításaik is védelmet nyújtanak. Az elmúlt öt évben a háromszorosára nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt.
A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Az erre a célra fordítható keretet 14 milliárd forintra emeli a kormány.
Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.
Kevesebb vetőmag, magasabb árak. A vetőmagtermelésben is komoly zavarokat okozhat az aszály. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VTSZ) elnöke kifejtette: a várható átlagtermés a vetőmagcélú őszi kalászosok tekintetében országrészenként rendkívül nagy szórást mutat, és mindenhol elmarad az átlagostól. Egyes országrészekben jelentős terméskieséssel számolnak. A szárazság ugyanakkor a minőségre is negatív hatással van. A szövetség a terméskiesés és a világpiaci folyamatok, valamint a növekvő termelési költségek miatt további drágulásra számít. Az elmúlt évekhez hasonlóan a VSZT idén is közzétette a kalászos vetőmagokra vonatkozó tájékoztató árat, amit a piaci helyzetet figyelembe véve tonnánként nettó 246 ezer forintban határoztak meg. Ez a csomagolt, gombaölő szerrel csávázott, fémzárolt vetőmagra vonatkozik, az eladó telephelyén gépkocsira rakva. A tájékoztató ár ugyanakkor nem fix és nem kötött ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
