Kilenc hónapos hitelmoratóriumot vezetett be a román kormány: sürgősségi rendelettel teszi lehetővé a banki hitelek törlesztésének ideiglenes felfüggesztését a magas infláció miatt bajba jutott magánszemélyek és vállalkozások számára. Az intézkedés a Támogatás Romániának elnevezésű, 17,3 milliárd lej (3,5 milliárd euró) keretösszegű szociális és gazdaságösztönző csomag része, amelyről még idén áprilisban állapodtak meg a koalíció pártjai. Nicolae Ciuca miniszterelnök a szerdai kormányülés előtti tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a moratórium azokra a magánszemélyekre és a cégekre vonatkozik, akiket nagymértékben érint az energiaválság miatt kialakult árváltozás és „a mindannyiunk által érezhető infláció hatása”. Az intézkedés összesen 490 ezer banki adóst érinthet.
A koronavírus-járvány kitörését követően, 2020 tavaszán meghirdetett hiteltörlesztési moratóriumhoz hasonlóan legfeljebb kilenc hónapos időszakra igényelhető a törlesztés felfüggesztése. A cégek közül azok jogosultak erre, amelyek 25 százalékos vagy annál nagyobb visszaesést könyveltek el az utolsó három hónapban 2021 azonos időszakához képest. Magánszemélyek abban az esetben „moratóriumképesek”, ha kérelmükhöz saját felelősségre kiállított nyilatkozatot mellékelnek arról, hogy átlagos havi kiadásaik legalább 25 százalékkal nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest.
A felfüggesztés időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, így a későbbi törlesztőrészletek magasabbak lesznek az eredetieknél. Kivételezettséget csak a fiatalok otthonteremtését támogató, Első otthon nevű kedvezményes jelzáloghitel-program élvez, ezek esetében a moratórium idejére jutó kamatokból külön törlesztőrészletet képeznek, amelyek 60 egyenlő részletben történő visszafizetésére a pénzügyminisztérium kiterjeszti az állami hitelgaranciát.
Mielőtt azonban bárki a halasztás kérelmezése mellett dönt, érdemes elolvasnia a Finzoom.ro pénzügyi portál elemzését, amelyből kiderül, hogy a haladék lejárta után – a bankközi hitelkamatláb növelésétől függően – a kölcsöntörlesztés összege 90-től 500 lejig terjedő összeggel nő. Sőt a törlesztőrészlet abban az esetben is növekszik, ha a kamatok változatlanok maradnak.
Ahogy az lenni szokott, az intézkedés váratlanul érte a bankokat. A pénzintézetek vezetői készültek ugyan valami hasonlóra, de jóval később, hiszen egy ilyen döntés előkészítése akár hónapokat is igénybe vehet. Ebben az esetben viszont a törlesztőrészletek elmaradása fejre állíthatja a banki mérlegeket, és az sem kizárt, hogy egyik-másik banknak tőkeinjekcióra lesz szüksége az anyaintézmény részéről.
A kabinet határozott az IMM Invest Plus elnevezésű vállalkozástámogatási program meghosszabbításáról is, valamint a helyreállítási terv kritériumainak eléréséhez szükséges intézkedésekről. Ebben főleg azok a cégek érintettek, amelyek a digitalizációs, a kutatási és az innovációs ágazatokban tevékenykednek. A program keretében a vállalkozások államilag garantált és kamattámogatott bankhitelt vehetnek fel működési költségekre vagy beruházásokra.
Borítókép: Bukaresti épületek (Fotó: Getty Images)
