A munkaerő-kínálat szűkössége is táplálja a béremelkedést

A munkaerőhiány és az inflációs környezet táplálja a béremeléseket az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akiknek megoszlott véleménye arról, hogy fennmarad-e a reálkeresetek emelkedése is.

Nyírmeggyes, 2021. szeptember 6. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3), Széll István, a Parmen Konzervipari Zrt. vezérigazgatója (j) és Kovács Sándor fideszes országgyûlési képviselõ (j2) a társaság nyírmeggyesi gyárának avatásán 2021. szeptember 6-án. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a keresetek növekedési üteme júniusban csak kismértékben alakult magasabban az előző hónapokban tapasztaltnál. 

A dinamikus növekedésben az év eleji minimálbér- és bérminimum-emelés mellett a munkaerőhiány játszott elsősorban szerepet.

Úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása nyomán a következő hónapokban várhatóan a reálbér csökken, és megjegyezte, ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre szükség van. Ezek közül a legfontosabbak az infláció fékeződése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása. Szintén fontosnak nevezte az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzését.

A következő hónapokban az elemző nem számít a bérdinamikában érdemi változásra, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. 

Jövőre az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béreket, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz–ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók – vélekedett az elemző.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője számára a friss béradatok nem jelentettek meglepetést, a minimálbér, a garantált bérminimum év eleji emelése, a közszférában előre betervezett fizetésemelések mellett a különböző szektorokban kialakult munkaerőhiány is felfelé húzza a béreket, állapította meg. Hozzátette, az infláció hatása jól látható a friss adatokból: az első félévben a reálbéremelkedés mintegy nyolcszázalékos volt, hiszen az év első hónapjaiban még visszafogottabb volt az árindex. Júniusban viszont a reálbérek csak 3,3 százalékos emelkedést mutattak.

A K&H Bank szakértője szerint továbbra is az a fő kérdés, hogy ősszel vajon lesz-e újabb megugrás a bérdinamikában.

A magas infláció és a feszes munkaerőpiac miatt elképzelhető, hogy az őszi hónapokban lesz egy újabb béremelési hullám. Lehetséges azonban, hogy az esetleges őszi béremelések sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy az év utolsó hónapjaiban a reálbérek növekedni tudjanak – emelte ki Németh Dávid.

A jövőre nézve egyelőre nagyon nagy a bizonytalanság: a romló gazdasági kilátások és a várhatóan magas szinten beragadó infláció következményeként Németh Dávid szerint már az is pozitív fejlemény lenne, ha 2023-ban a bérek megtartanák az értéküket.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Széll István, a Parmen Konzervipari Zrt. vezérigazgatója és Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő a társaság nyírmeggyesi gyárának avatásán (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)