A napokban mutatta be a kínai Commercial Aircraft Corp of China (Comac) gyártó a C919-es keskeny törzsű repülőgépét. A cég azt közölte, hogy
a légi jármű a tanúsítás megszerzéséhez közeledik, mivel a tesztgépei teljesítették az összes szükséges próbarepülést.
Bár a típus még nem kapta meg a Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAAC) hivatalos jóváhagyását, de ez borítékolható. Wang Ya’nan, a pekingi székhelyű Aerospace Knowledge magazin főszerkesztője a GlobalTimes.cn kínai hírportálnak elmondta, hogy a légialkalmassági bizonyítvány megszerzése után a Comactól elvárják, hogy bemutató repüléseket hajtson végre kereskedelmi útvonalakon, és műszaki képzést biztosítson a pilóták és a személyzet számára, ami hat-tizenkét hónapig tarthat. – Ideális esetben a C919-et 2023-ban helyezik forgalomba – mondta Wang.
A gyártó adatai szerint a gép 158 vagy 168 utas szállítására alkalmas, normál hatótávolsága négyezer, maximális hatótávolsága pedig öt és fél ezer kilométer. A China Eastern Airlines tavaly tavasszal megkötötte az első kereskedelmi megállapodást a típus beszerzésére, öt repülőgépre vonatkozó adásvételi szerződés aláírásával. Azóta bel- és külföldről 815 megrendelés érkezett a gépre.
A kínaiak szerint is évtizedekre lesz szükség, hogy kiderüljön, a C919 versenyképes-e az Airbus A321neóval vagy a Boeing 737 MAX-szel.
A nyugati szakértők azonban kritikusan viszonyulnak az új modellhez. – Ez egy teljességgel felesleges repülőgép – mondta Richard Aboulafia a Wirtschaftswochénak. Aboulafia azon a véleményen van, hogy a repülőgépnek Kínán kívül nem lesz jelentősége, de még belföldön sem lesz feltétlenül sikeres.
Heinrich Grossbongardt repülési szakértő ugyanott azt nyilatkozta, hogy a jármű megbízhatóság és üzemeltetési költségek tekintetében legalább tíz évvel elmarad a jelenlegi európai és észak-amerikai modellekhez képest.
A modell kifejlesztése nem zajlott zökkenőmentesen. A Comac tizenhét évvel ezelőtt, 2005-ben kezdte meg a munkálatokat. A tervek szerint a nyugati gyártóknak olyan alkatrészeket kellett szállítaniuk, mint a motor, a pilótafülke műszerei, valamint számos érzékelő. Maga a Comac a törzset és a rendszerirányítást építette és a végső összeszerelést végezte.
A nyugati gyártókat azonban arra kötelezték, hogy helyben állítsák elő az alkatrészeket. Ez felkeltette a cégek gyanakvását, ezért főként elavult technológiát kínáltak.
A fejlesztési költségek ennek ellenére az egekbe szöktek. Az eredeti nyolcmilliárd euró helyett a jelentések szerint a projekt végül háromszor annyiba került. A típus szűzrepülésére a tervezettnél öt évvel később, 2017-ben került sor.
