Egyre racionálisabb álláspont kerekedik felül az energiahiánytól való félelem nyomán a német kormánykoalícióban, amelyet már eddig is megterheltek az energiapolitikai nézeteltérések. Olaf Scholz szövetségi kancellár szerdán maga is nyíltan felvetette annak a lehetőségét, hogy hosszabbítsák meg az idei bezárásra ítélt utolsó három német atomerőmű élettartamát — számolt be róla a Der Spiegel hamburgi hírmagazin portálja.
Döntést a kormány majd az áramellátás stressztesztje alapján hoz, amely a beszámoló szerint hamarosan elérhető lesz. A szociáldemokrata (SPD) kancellár arról is beszélt, az atomerőművek ugyanakkor „kizárólag az áramtermelésben lennének relevánsak, és abban is csak kis részben” — ennek az a jelentősége, hogy az atomenergia földgázzá alakításáról ugyancsak vita folyik, ami szintén megterheli a német elitet.
Mindamellett van értelme (a dolognak) — mondta a kormányfő.
Indoklásul azt fűzte hozzá, hogy Bajorországban nagyon lassan haladtak például a szélenergia-kapacitás kiépítésével. Ugyancsak lassabban haladt a tervezettnél a villamosenergia-átviteli hálózat déli irányú kiépítése.
Scholz arról is beszélt, hogy erősödhet a német energiaellátás Oroszországtól való függetlensége, a gáztárolók feltöltöttsége jobb, mint korábban, és az év végétől pedig üzembe helyezhetik a tervezett LNG-terminálokat (cseppfolyósított gáz).
A Der Spiegel cikke rámutat, az orosz gázszállítás leállásától való félelmek nyomán a pártok közül különösen a szabaddemokrata FDP és az ellenzéki keresztény uniópártok (CDU/CSU) voltak a szószólói az utolsó német atomerőművek élettartam-hosszabbításának. Ám a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében az év végével ezeknek is le kellene állniuk. A kormánypártok közül az SPD és különösen pedig a Zöldek eddig szkeptikusnak bizonyultak.
Válsághelyzet esetén azonban a Zöldek sem zárják ki teljesen, hogy változtassanak az álláspontjukon, és legalább átmeneti felmentést adjanak, különösen az Isar–2-es bajorországi erőmű esetében. Markus Söder bajor miniszterelnök (CSU) pedig az ellentmondásos megítélésű, repesztéses gázkitermelést is lehetővé tenné, főleg Alsó-Szászországban.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
