Nem elég feltölteni a gáztárolókat ahhoz, hogy Nyugat-Európa kihúzza a telet
Az Északi Áramlat 1 leállítása tovább élesíti a Moszkva és Brüsszel közötti gazdasági háborút, növeli a recesszió és az energiakorlátozás veszélyét Európában.
Forrás: VG.hu2022. 08. 31. 13:32
Eiterfeld, 2022. július 27.
A Reckrod gáztározó a közép-németországi Eiterfeldben 2022. július 14-én. A Gazprom orosz állami gázipari monopólium bejelentése szerint az Oroszországot Németországgal összekötõ Északi Áramlat-1 vezetéken, az orosz gáz nyugatra irányuló szállításának fõ útvonalán maximális kapacitásának egyötödére csökkent a gázáramlás.
MTI/AP/Michael Probst Fotó: Michael Probst
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Gazprom az előzetesen bejelentettnek megfelelően hajnalban leállította az Északi Áramlat 1 vezetéket az egyetlen, a portovajai kompresszorállomáson még működő turbina karbantartása miatt. Az európai kormányok azonban most is, akárcsak júliusban, attól tartanak, hogy a háromnaposra tervezett munkálatokat meghosszabbítják bosszúként a nyugati szankciókért. Az amerikai Goldman Sachs azonban arra számít, hogy ez nem történik meg. Alapfeltevésük szerint ugyanis halasztás esetén megszűnne a meglepetés eleme, és csökkenne a bevétel, míg a Gazprom az alacsony vagy időnként nullára visszaeső gázszállítással fokozhatja a piaci volatilitást és az Európára nehezedő politikai nyomást – olvasható a VG.hu cikkében.
A volatilitás szerdán is látszott, az Európában irányadó TTF holland gáztőzsde határidős jegyzéseiben délelőtt 269 és 284 euró között mozgott egy megawattórányi gáz ára.
A vezetéken már korábban is csak a megszokott mennyiség 20 százalékát szállították, az Európai Unió tagállamai azonban így is jól haladnak a gáztárolók feltöltésével. Németországban például 85 százaléknál tartanak, és más forrásokból is vásárolnak, többek között cseppfolyósított földgázt (LNG). Klaus Müller, a német hálózatot szabályozó hatóság (Bundesnetzagentur) vezetője szerint így jobban felkészültek. „Vehetünk ki gázt a tárolókból a télen, takarékoskodunk a gázzal (és ezt folytatnunk is kell!), épülnek az LNG-terminálok, és Belgiumnak, Hollandiának, Norvégiának (és hamarosan Franciaországnak) köszönhetően jön a gáz” – írta a Twitter-oldalán.
Ha Moszkva mégis tovább korlátozza az európai gázszállítást, azzal fokozódni fog az energiakrízis, amely tavaly augusztus óta több mint négyszáz százalékkal megemelte a nagykereskedelmi gázárakat, és megélhetési válságot okozott, arra kényszerítve a kormányokat, hogy milliárdokat költsenek a terhek enyhítésére. A gáztárolók feltöltése pedig elemzők szerint nem elég a tél kihúzására. A brit Aurora Energy Research szerint a teljesen feltöltött tárolók legjobb esetben három hónapra biztosítják a szükséges gázmennyiséget. Németországban, amely a teljes uniós tárolókapacitás majdnem negyedével rendelkezik, ez az idő 80-90 nap – átlagos fogyasztás esetén.
„A kereslet csökkentése fontosabb ebben a válsághelyzetben, mint a tárolókapacitás” – mondta a Reutersnek ezzel kapcsolatban Simone Tagliapietra, a Bruegel intézet vezető kutatója.
Ezt erősítették meg az ICIS adatelemző modellszámításai is, amelyek szerint az európai tárolók márciusra kiürülnek, ha nem fogják vissza a fogyasztást, még akkor is, ha nem lesz szokatlanul hideg a tél, és egész idő alatt érkezik orosz gáz. Az ellátási válság elkerüléséhez az kell, hogy az országok minden hónapban 15 százalékkel kevesebb gázt használjanak, mint az ötéves átlag. Ebben az esetben a tárolók a tél végére 45 százalékig lesznek tele, ha jön orosz gáz, és 26 százalékig, ha októberben megszakítják a szállítást. Orosz gáz és a fogyasztás agresszív csökkentése nélkül a télen áramkorlátozásokra kell felkészülniük a háztartásoknak és az iparnak is, márpedig egyelőre semmi jele, hogy a magas árak ellenére a szükséges mértékben esne vissza a fogyasztás.
Fotó: Odd Andersen / AFP
Az uniós tagállamok júliusban megállapodtak, hogy a télen a 2017 és 2021 közötti időszak átlagához képest 15 százalékkal csökkentik a fogyasztást. Ehhez képest augusztus első felében az ICIS adatai szerint 11 százalékot értek csak el. Németországban ugyan júliusban 21 százalékkal esett a fogyasztás, előtte azonban egyetlen olyan hónap sem volt, amikor meghaladták a 14 százalékot, miközben Matthias Buck, az Agora Energiewende európai igazgatója szerint 20-25 százalékra lenne szükség.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
