Háborús költségvetés készül Ukrajnában

Háborús költségvetés elfogadására készül az ukrán parlament. A kijevi kormány által már jóváhagyott és a törvényhozás elé terjesztett dokumentum szerint 2023-ban 29,8 milliárd dollárt fordítanának a háborús kiadások fedezésére. Ez a teljes büdzsének közel a fele.

UKRAINE-RUSSIA-CONFLICT-WAR-EU-DIPLOMACY Fotó: SERGEI SUPINSKY

Ukrajnában a tervek szerint 69,9 milliárd dollárra rúgó költségvetés hiánya ötvenszázalékos lenne, merthogy a bevételi oldalon csupán 34,6 milliárd dollár szerepel. A GDP ötödét kitevő deficitet jobbára külföldi hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból fedeznék.

Az ukrán pénzügyminisztériumban úgy kalkulálnak, hogy az Egyesült Államok jövőre 18 milliárd dollárral segíti majd Ukrajnát, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15 milliárd dollárt folyósít, míg az Európai Unió­tól további ötmilliárd euróra számítanak úgy, hogy az idén kilencmilliárd euró folyhat be az uniós tagállamoktól.

Ahogy azt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is kifejtette, a kiemelt kiadásokat a biztonsági és védelmi szektornak irányozzák elő. Ez jól visszaköszön a Legfelső Tanácshoz benyújtott tervezetből is, hiszen az abban szereplő majd harmincmilliárd dolláros védelmi összeg megközelíti a teljes kiadások ötven százalékát. Ukrajna elnöke amondó, a háborús kiadások finanszírozása mellett az állam szociális kötelezettségeit sem hanyagolhatja el. Mint mondta, maradéktalanul teljesíteni kell a nyugdíjasok ellátását, ami szintén nem egyszerű mutatvány, mert a nyugdíjkassza folyamatos deficittel küzd, jelenleg is csupán az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott havi másfél milliárd dolláros költségvetési támogatás az, ami megmenti azt.

Zelenszkij az államapparátus karcsúsításával is költségeket faragna le, valamint egy speciális alap létrehozását is bejelentette, amit az elkobzott orosz vagyon értékesítésével töltenének fel.

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a szociális kiadások befagyasztásával nem éri nagy megrázkódtatás az ukrán lakosságot. Mint kifejtette, a 2023-as büdzsét a háborús körülmények határozzák meg, a hiány finanszírozásához azonban a nemzetközi partnerek bőkezű támogatására számít ő is.

A 2023-as ukrán állami költségvetés tervezetében az egészségügyre, az oktatásra, a szociális kiadások fedezésére hasonló nagyságrendű keretek állnak rendelkezésre, mint az idén.

Ezeken a területeken infrastrukturális fejlesztéseket és bérfelzárkóztatást nem terveznek, a minimálbér is maradna az idei 6700 hrivnyás (bruttó 67 ezer forint) szinten. Az ukrán fizetőeszköz jelentősen meggyengült, a harminc-negyvenszázalékos infláció és az elhúzódó háború okozta egyéb negatív hatások miatt az idén drasztikusan csökkent a hrivnya vásárlóértéke.

A kilátástalan szociális-gazdasági helyzetet csak tetézi, hogy milliók veszítették el a munkájukat a háború miatt, sokan pedig kevesebb fizetést kapnak, mint február 24-e előtt. Aminek örülhetnek az ukránok, hogy az idei fűtési szezonban a kabinet moratóriumot rendelt el a gáz és a villamos energia árára, így miközben Európa megszenvedi az energiaválságot, Ukrajnában viszonylag keveset kell érte fizetni: száz köbméter földgáz ára a szállítási költségekkel együtt tízezer forintnyi összegbe kerül, míg a villanyáram kilowattonkénti tarifája az átlagfogyasztás erejéig 14 forintnyi hrivnya.

Az persze más kérdés, hogy lesz-e télen elég gáz és villany, mert a hideg átvészeléséhez szükséges gázmennyiségből hatmilliárd köbméterrel kevesebb van a gáztározókban, az energetikai infrastrukturális rendszereket pedig folyamatos támadások érik az oroszok részéről, ami miatt nagy a veszélye annak, hogy egyes területeken teljesen megbénul az áram- és hőszolgáltatás. A kormány ezért arra figyelmeztet, mindenki szerezzen be meleg holmikat a következő hónapokra, s célszerű feltölteni az élelmiszerkészleteket.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: Europress/AFP)