Kínai hatásra csökkenhet az infláció Európában

Eshet a Kínából származó termékek ára, ugyanis az eddigi árszinten sem belföldön, sem külföldön nem tudják eladni a javakat a lassuló gazdaságokban csökkenő vásárlóerő miatt. A gyártók árcsökkentésre kényszerülnek, a folyamat végül a globális infláció megfékeződéséhez vezethet – írja a Vg.hu.

Jencseng, 2021. október 28. A Hyundai Mobis dél-koreai autóalkatrészgyártó vállalat alkalmazottai dolgoznak a cég üzemében a kelet-kínai Csiangszu tartománybeli Jencsengben 2021. október 28-án. Kínában számos töltõállomáson korlátozni kezdték a gázolaj értékesítését az üzemanyaghiány miatt. A földgáz- és szénhiány miatt több gyárat is bezártak. MTI/EPA/Alex Plavevski Fotó: Alex Plavevski

Júliusban már mérséklődött a havi alapú globális infláció, 0,3 százalékos havi árindexet mértek a tavaszi hónapokra jellemző 0,7 százalék után. A számokban nem szerepel Törökország, ahol kiugróan magas, nyolcvan százalék feletti az árindex. 

Szentiványi Nóra, a JPMorgan közgazdásza szerint 

a kisebb kereslet következtében csökkenő nyersanyagárak és a késztermékek árának mérséklődése miatt az év második felében öt százalékra csökkenhet a globális infláció a második negyedévi 9,7 százalék után.

A csökkenés a nyersanyagoknál a leglátványosabb. A Brent olajtípus hordóját hétfőn napközben 95 dolláron jegyezték, míg június elején 120 dollárba került, a réz ára 28 százalékkal mérséklődött, az ENSZ élelmiszerár-indexe pedig 1,9 százalékot esett augusztusban a júliusihoz képest, és már ötödik hónapja lejtmenetben van. Ugyanakkor az Egyesült Államokból származó európai importcikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett júliusban, igaz, márciusban 3,2 százalék volt a plusz. 

A következő hónapokban az importárak csökkenésének a fogyasztói árakban is meg kell jelenniük

– hangsúlyozta Omair Sharif, az Inflation Insights előrejelző cég vezetője.

Forrás: Vg.hu

 

Az Egyesült Államok lehet a kakukktojás

Némileg más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol töretlenül emelkednek a szolgáltatások árai, különösen a lakhatás költségei, a munkaerőpiac is feszített állapotban van, így a bérnövekedés üteme húsz éve a legmagasabbra rúgott. A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell nemrég azt mondta, hogy a júliusi infláció valamivel kisebb üteme kevés ahhoz, hogy a jegybank lassítson a kamatemelések ütemén – olvasható a Vg.hu cikkében.

A New York-i Fed közgazdászai kimutatták, hogy az importált alapanyagok árnövekedése sokkal gyorsabban begyűrűzött az utóbbi időben az Egyesült Államok hazai termelői áraiba, mint a Covid-járvány előtt. Azt azonban, hogy ennek a fordítottja is igaz lesz-e, az Egyesült Államok gazdaságának állapota határozza majd meg. Egyelőre azonban ott még nem indult el a csökkenés, ugyanis

 míg például az import fogyasztási cikkek ára fél százalékkal csökkent júliusban, ugyanezen cikkek fogyasztói ára töretlenül emelkedett. 

Ennek oka alapvetően a belső folyamatokban keresendő. Az instabil inflációs várakozások, a magasabb bérinfláció, a hazai forgalmazók nagy piacbefolyásoló ereje és a magasabb szállítási költségek egyaránt felfelé nyomják a mutatót – mondta a Nomura Securities vezető amerikai közgazdásza.

Kínából jöhet a megváltás

A világ második legnagyobb gazdaságában már erősen látszódnak a gondok – írja a WSJ. Kína gazdasága negyedéves alapon mindössze 0,4 százalékkal nőtt a második három hónapban. 

Ez két éve a leggyengébb adat. A tavaszi hanyatlást a koronavírus miatti lezárások okozták, míg a mostani mélyrepülés az ingatlanválság számlájára írható. Ebben is a beruházási hajlandóság visszaesése az egyik legmeghatározóbb tényező, emiatt ugyanis zuhan az energiahordozók iránti kereslet. 

A kínai kormány adatai szerint júliusban a benzinimport volumene 36 százalékkal, az acélé pedig negyedével esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly Kína használta fel a globális vasércexport 72 százalékát, a finomított réz 55 százalékát és az olaj 15 százalékát. 

Az adatokból látszik, hogy az erőforrásra éhes gazdaság bármilyen hanyatlása nyomást gyakorol a globális nyersanyagárakra – mondta Edward Gardner, a Capital Economics nyersanyagpiaci közgazdásza.

A Vg.hu szerint a szolgáltatószektor beszerzésimenedzser-indexe is hanyatlani kezdett, ugyanis a Caixin azt közölte, hogy a mutatója 55 pontra csökkent. 

Kína a legnagyobb nyersanyagimportőr, s az ingatlanpiac gyengélkedése betesz a világ acélgyártásának

 – hangsúlyozta Warren Patterson, az ING nyersanyagpiaci stratégája.

Összességében bő a kínálat, a belföldi kereslet viszont gyenge, ez pedig deflációhoz vezethet. 

A kínai gyárak nehezen tudják termékeiket értékesíteni odahaza, egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy csökkentsék exportáraikat

 – foglalta össze Thomas Gatley, a Gavekal Dragonomics vezető elemzője. 

Ez a hatás egyelőre az Egyesült Államokban még nem érzékelhető, ugyanis a Kínából származó amerikai import ára 2,8 százalékkal nőtt júliusban éves alapon, ugyanakkor a drágulás üteme mérséklődött, márciusban még 4,9 százalékot mértek. Persze nem mindenki számít az infláció lassulására – tette hozzá a lap.

Bill Adams, a Comerica Bank munkatársa szerint idén az orosz–ukrán fejlemények nyomaszthatják a piacokat, beleértve a kínai lakhatási válságot, és annak globális inflációra gyakorolt hatását.

Korábban a Vg.hu arról számolt be, hogy a forró nyár aszályt okozott Kínában, és egyes gyárak termelését is korlátozták, ami szintén hat a globális növekedésre, illetve az ellátási láncokra is. Akkor szakértők 3-4 százalék közé tették a kínai gazdaság növekedését. 

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: A Hyundai Mobis dél-koreai autóalkatrészgyártó vállalat alkalmazottai dolgoznak a cég üzemében a kelet-kínai Csiangszu tartománybeli Jencsengben 2021. október 28-án (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)