Egyre egyértelműbb, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciós politika árát Európa fizeti meg. Már a The New York Times is arról cikkezett, hogy a bevezetett embargós lépések miatt szenved energiaválságtól a kontinens. A drágulásnak tovagyűrűző hatása is van. Amelyik vállalkozás nem tudja kigazdálkodni az elszaladt költségeket, kénytelen leállítani a termelését. Ez pedig egyenes út az elbocsátásokhoz. Nem beszélve arról, hogy az unió eurómilliárdokkal támogatja az államcsődben lévő Ukrajnát. Ehhez hitelre van szüksége, arra pedig igen kevés az esély, hogy ezt a pénzt az ukrán állam valaha is visszafizeti.
– Európa olyan nagy árat fizet a háború és a szankciók hatása miatt, hogy jelenleg annak csak a töredékét lehet még felmérni. Azt például látjuk, hogy mennyivel drágul hónapról hónapra a gáz és az áram, ahogy azt is, hogy mekkora összegben juttat pénzt Brüsszel Ukrajnának. Azt viszont vélhetően csak később tudjuk meg, hogy a gazdasági visszaesés mekkora mértékben, milyen következményekkel és mekkora összegben érinti majd az egész Európai Uniót – mondta a Magyar Nemzetnek Palóc André.
A Századvég vezető elemzője jelezte: ha visszaesik a termelékenység és munkahelyeket kell megszüntetni, akkor csak utóbb derül ki, hogy ez mekkora kiesést jelent az idei és a következő évek költségvetéseiben. Ez viszont nagyságrendileg sokkal nagyobb összeget tehet ki, mint amennyibe az Ukrajnának juttatott támogatások kerülnek.
– Ha gazdasági szemmel nézzük, akkor kevés észszerűséget lehet felfedezni az Európai Unió intézkedéseiben. A szankciós politika folytatódik, hiszen már a nyolcadik csomag van az asztalon. Úgy tűnik, Brüsszel egyelőre nem kívánja figyelembe venni, hogy mindez miként hat Európára. Ezt most másodlagos kérdésnek tekintik – emelte ki a vezető elemző. Hangsúlyozta: a következmények nemcsak a vállalkozásokra, hanem az átlagemberekre is jelentős terhet rónak. Az energia árát egyértelműen a szankciók lebegtetése és azok kivetése emeli. Ezzel pedig kéz a kézben jár az infláció növekedése.
– Feltehető a kérdés: miért teszi mindezt az unió vezetése? Erre az egyik válasz az lehet, miszerint hisznek abban, hogy ezek a lépések segítenek Ukrajnának és ártanak Oroszországnak. A másik válasz pedig az lehet, hogy a brüsszeli döntéshozatal nem kizárólag az Európai Unió érdekeit tartja szem előtt – mondta Palóc André.
A vezető elemző utalt arra, hogy míg Európa nagy vesztese a jelenlegi helyzetnek, addig az Egyesült Államokat kevésbé viseli meg a válságos időszak. Elég, ha megnézzük az euró–dollár árfolyamot, amely az utóbbi javára változott az elmúlt hónapokban. – Ha nem sikerül visszafogni az energiahordozók árát, akkor arra lehet számítani, hogy tartós marad ez a folyamat. Ez további gyárak leállásával jár, de egész beszállítói láncok elakadhatnak. Ha például az üvegipar bajba kerül, akkor az az autóiparra is átgyűrűzik. Így nem csak azok a cégek kerülnek veszélybe, amelyeknek magas az energiaigényük – magyarázta.
