Elhibázott az oroszokkal vívott gazdasági háború

Parázs viták, éles kritikák és indulatokkal fűtött szócsaták jellemezték az elmúlt napokban a német költségvetési tervezet parlamenti vitáit. Az elhangzottak jól mutatják, hogy Németországnak kemény hónapokra kell készülnie.

Federal Budget Debates at Bundestag in Berlin Fotó: ABDULHAMID HOSBAS

A pénzügyi válság, a menekültválság és a világjárvány után most olyan nagy válságra kell felkészülni, amely valószínűleg még a korábbiaknál is jobban megrázza majd Németországot. Nem véletlen, hogy

Olaf Scholz kancellárnak a 2023-as költségvetési tervezet általános vitáját megnyitó parlamenti beszéde – amelyben lényegében azt mondta, hogy a gazdaság magabiztosan áll a lábán – indulatos szócsatákat szült.

Olaf Scholz alkalmatlan?

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség parlamenti frakciójának vezetője kétségbe vonta a kormány alkalmasságát. Az ukrán politikához hasonlóan a kormánynak a gazdaságpolitikában is hiányzik „az iránytűje és minden képessége a politikai és stratégiai gondolkodásra” – jelentette ki Merz, hozzátéve: a kormány csak segélyprogramokról hadovál, ahelyett, hogy a problémák gyökeréig nyúlna. A kormány energiahiányra és az emelkedő árakra adott válasza

a legkisebb közös nevezőn lévő kompromisszumok összevisszasága – ezek a válaszok messze nem elegendők a hatalmas kihívásokra, amelyekkel szembe kell néznie az országnak.

A CDU/CSU frakcióvezetője arra a 65 milliárd eurós intézkedéscsomagra utalt, amelyet a kormánykoalíció a Bundestag költségvetési hetének elején terjesztett elő.

Horrorisztikus áramárak

Friedrich Merz arról beszélt, hogy a horrorisztikus áramárak miatt szenvednek a háztartások és vállalatok. A klasszikus kínálati sokkra azonban a meglévő kínálat bővítésével kellene reagálni, például a biomasszából történő energiatermelés felső korlátainak feloldásával vagy akár azzal, hogy a három, még működő atomerőművet továbbra is a hálózaton tartják.

Merz szerint Robert Habeck gazdasági miniszter döntése, miszerint a három atomerőműből csak kettőt tartanak tartalékban áprilisig, elérte „az irracionalitás olyan szintjét, amelyet már nem lehet leírni”.

Ezek az atomerőművek a legmodernebbek és legbiztonságosabbak a világon, és tízmillió háztartást tudnának ellátni árammal.

Iparágak halála

Az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali pártból is éles kritika zúdult Robert Habeckre. Tino Chrupalla, az AfD frakcióvezetője kijelentette, hogy Habeck „annyit tud a gazdaságról, mint egy vak a színekről”. Hozzátette: a kormány céljai megbuktak az energiafordulattal kapcsolatban, mert miközben az energiabiztonság nem garantált, és az áramárak robbanásszerűen emelkednek, addig a magas adóterhek és az energetikai átállási politika számos iparág halálát okozhatják rövid időn belül. Chrupalla szerint a kormány katasztrofális és megalomán külpolitikája is hozzájárul a nyomorhoz.

– A gazdasági háború, amelyet a Zöldek gazdasági minisztere, Robert Habeck szít a szankciók alapján, Németországnak és polgárainknak árt, de Oroszországnak nem. A polgárok megkönnyebbülése tehát csak az AfD politikájával lehetséges – és ez mindenekelőtt azt jelenti: az Oroszország elleni gazdasági háború befejezése, az energetikai átállás befejezése

– mondta Tino Chrupalla, hozzátéve: az Oroszország elleni messzemenő gazdasági szankciórendszerrel Németország lépésről lépésre elszigeteli magát.

Borítókép: Olaf Scholz beszél a Bundestagban a költségvetés vitájában (Fotó: Europress/AFP)