„Ehhez képest a 2008-as válság időszaka is kiszámíthatóbb volt” – fogalmazott a Liga Szakszervezetek vezetője a hamarosan kezdődő minimálbér-tárgyalások előtt.
Nemesvámos, 2022. június 9.
Dolgozók a Jager Csoport üzemcsarnokában Nemesvámoson a Green Csoport és a Jager Csoport beruházása átadásának napján, 2022. június 9-én. Az üzemben mezõgazdasági mûanyaghulladék felhasználásával készült termékeket gyártanak.
MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba
Ugyanakkor ennek konkrét jeleit még nem látják, ahogy olyanról sem tudnak, hogy a vállalatok nagyobb létszámleépítést végrehajtottak vagy legalábbis terveztek volna ebben a nehéz helyzetben.
Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Vg.hu-nek elmondta, fordulópontot jelenthet az idei minimálbér-tárgyalásokon, hogy az Európai Parlament a héten elfogadta az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, amely nem kötelező érvényű egyik országra sem, ennek ellenére a benne lévő ajánlások alapján fogalmazták meg javaslatukat a szociális partnereknek, így a jövőben egy képlet alapján határoznák meg a minimálbér összegét. Ennek egyik pontja a reálérték megőrzése, tehát az infláció. A másik tétel, amihez igazodni kell, a GDP növekedése. Palkovics Imre szerint ezeknek az alapelveknek az elfogadására van készség a munkáltatói oldal részéről.
Mészáros Melinda jelezte, hogy olyan képletet egyik oldal sem támogat, amely valamilyen automatizmus alapján állapítaná meg a mindenkori minimálbér mértékét, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ezek egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt az említett uniós irányelvnek is ellentmondana egy ilyen rendszer, amely kiiktatná a szociális partnerek közötti egyeztetéseket. A Liga vezetője azt is hangsúlyozta, az uniós minimálbér fogalma megtévesztő.
Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről
– figyelmeztetett a szakszervezeti vezető, aki szerint akkora szórás van például a bolgár és a luxemburgi minimálbér között, ami áthidalhatatlan, tehát ettől az irányelvtől a magyar minimálbér nem lesz magasabb. Ráadásul a hazai modellnek megfeleltethető szabályokat tartalmaz, például elvárja az adott tagállamtól, hogy bizonyos módszertan alapján a szociális partnerek bevonásával állapítsák meg a minimálbért, és ez Magyarországon 2012 óta gyakorlatilag így zajlik.
Elhúztak a régió mellett a lengyelek a minimálbér terén
Magyarországon korábban hol az utolsó volt, hol pedig a középmezőnyben helyezkedett el a régiós minimálbérrangsorban, amelynek az élén évek óta Lengyelország áll. Ezt a pozícióját a választásokra készülő ország jövőre is megtartja, a héten ugyanis megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók a legkisebb kötelező munkabér összegéről:
2023 januárjától két lépcsőben, összesen húsz százalékkal 3600 złotyra, azaz mintegy háromszázezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, ami megközelítőleg 235 ezer forint nettónak felel meg.
Palkovics Imre azonban jelezte, a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson számolva már nem mutat olyan rosszul. Az idei húszszázalékos emeléssel Csehországot és Szlovákiát is megelőzte. Csehország egyébként Mészáros Melinda szerint a korábbi bértárgyalások során az egyik mintaország volt.
Csomagban gondolkodnak a munkaadók
Lehetséges, hogy lesznek érzelmi aspektusai is a mostani tárgyalásoknak, de mindenkinek arra kell koncentrálnia, hogy ebben az energiaválságban minél kevesebb munkahely szűnjön meg – mondta a Vg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hangsúlyozta, hogy háromoldalú tárgyalásokról van szó, ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a terhekből. Emiatt valamilyen csomagban kell gondolkodni, hogy a legkisebb keresetűek reálértéken ne veszítsenek, az életszínvonaluk fennmaradjon vagy a lehető legkisebb romlást szenvedjék el.
Perlusz László szerint is törekedni kell arra, hogy reálértéken ne csökkenjenek a keresetek, ám ha tömegesen tönkremennének azok a vállalatok, amelyeket az energiaárak mellett elviselhetetlen bérköltségek is terhelnének, és emiatt elveszíthetik a munkahelyüket a dolgozók, akkor nem az lesz a legnagyobb bajuk, hogy nem növekedett nominálisan a fizetésük. Most a gazdaság működőképességének fenntartása a legfontosabb feladat a VOSZ főtitkára szerint, aki arra számít, hogy a negyedik negyedévben vagy a jövő év elején fordulhat recesszióba a gazdaság. Nehéz időszak elé nézünk – fogalmazott.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
