Szokatlanul keménynek ígérkeznek a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések
„Ehhez képest a 2008-as válság időszaka is kiszámíthatóbb volt” – fogalmazott a Liga Szakszervezetek vezetője a hamarosan kezdődő minimálbér-tárgyalások előtt.
Nemesvámos, 2022. június 9.
Dolgozók a Jager Csoport üzemcsarnokában Nemesvámoson a Green Csoport és a Jager Csoport beruházása átadásának napján, 2022. június 9-én. Az üzemben mezõgazdasági mûanyaghulladék felhasználásával készült termékeket gyártanak.
MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Ugyanakkor ennek konkrét jeleit még nem látják, ahogy olyanról sem tudnak, hogy a vállalatok nagyobb létszámleépítést végrehajtottak vagy legalábbis terveztek volna ebben a nehéz helyzetben.
Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Vg.hu-nek elmondta, fordulópontot jelenthet az idei minimálbér-tárgyalásokon, hogy az Európai Parlament a héten elfogadta az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, amely nem kötelező érvényű egyik országra sem, ennek ellenére a benne lévő ajánlások alapján fogalmazták meg javaslatukat a szociális partnereknek, így a jövőben egy képlet alapján határoznák meg a minimálbér összegét. Ennek egyik pontja a reálérték megőrzése, tehát az infláció. A másik tétel, amihez igazodni kell, a GDP növekedése. Palkovics Imre szerint ezeknek az alapelveknek az elfogadására van készség a munkáltatói oldal részéről.
Mészáros Melinda jelezte, hogy olyan képletet egyik oldal sem támogat, amely valamilyen automatizmus alapján állapítaná meg a mindenkori minimálbér mértékét, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ezek egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt az említett uniós irányelvnek is ellentmondana egy ilyen rendszer, amely kiiktatná a szociális partnerek közötti egyeztetéseket. A Liga vezetője azt is hangsúlyozta, az uniós minimálbér fogalma megtévesztő.
Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről
– figyelmeztetett a szakszervezeti vezető, aki szerint akkora szórás van például a bolgár és a luxemburgi minimálbér között, ami áthidalhatatlan, tehát ettől az irányelvtől a magyar minimálbér nem lesz magasabb. Ráadásul a hazai modellnek megfeleltethető szabályokat tartalmaz, például elvárja az adott tagállamtól, hogy bizonyos módszertan alapján a szociális partnerek bevonásával állapítsák meg a minimálbért, és ez Magyarországon 2012 óta gyakorlatilag így zajlik.
Elhúztak a régió mellett a lengyelek a minimálbér terén
Magyarországon korábban hol az utolsó volt, hol pedig a középmezőnyben helyezkedett el a régiós minimálbérrangsorban, amelynek az élén évek óta Lengyelország áll. Ezt a pozícióját a választásokra készülő ország jövőre is megtartja, a héten ugyanis megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók a legkisebb kötelező munkabér összegéről:
2023 januárjától két lépcsőben, összesen húsz százalékkal 3600 złotyra, azaz mintegy háromszázezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, ami megközelítőleg 235 ezer forint nettónak felel meg.
Palkovics Imre azonban jelezte, a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson számolva már nem mutat olyan rosszul. Az idei húszszázalékos emeléssel Csehországot és Szlovákiát is megelőzte. Csehország egyébként Mészáros Melinda szerint a korábbi bértárgyalások során az egyik mintaország volt.
Csomagban gondolkodnak a munkaadók
Lehetséges, hogy lesznek érzelmi aspektusai is a mostani tárgyalásoknak, de mindenkinek arra kell koncentrálnia, hogy ebben az energiaválságban minél kevesebb munkahely szűnjön meg – mondta a Vg.hu-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hangsúlyozta, hogy háromoldalú tárgyalásokról van szó, ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a terhekből. Emiatt valamilyen csomagban kell gondolkodni, hogy a legkisebb keresetűek reálértéken ne veszítsenek, az életszínvonaluk fennmaradjon vagy a lehető legkisebb romlást szenvedjék el.
Perlusz László szerint is törekedni kell arra, hogy reálértéken ne csökkenjenek a keresetek, ám ha tömegesen tönkremennének azok a vállalatok, amelyeket az energiaárak mellett elviselhetetlen bérköltségek is terhelnének, és emiatt elveszíthetik a munkahelyüket a dolgozók, akkor nem az lesz a legnagyobb bajuk, hogy nem növekedett nominálisan a fizetésük. Most a gazdaság működőképességének fenntartása a legfontosabb feladat a VOSZ főtitkára szerint, aki arra számít, hogy a negyedik negyedévben vagy a jövő év elején fordulhat recesszióba a gazdaság. Nehéz időszak elé nézünk – fogalmazott.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!