– Nem könnyű évtized előtt állunk – ezzel a felütéssel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlés második napján, Szegeden. A tárcavezető a Vg.hu tudósítása szerint hozzátette, még korai arról beszélni, hogy merre néznek a 2020-as évek, ám a jelenlegi folyamatok alapján és gazdasági ciklusok alapján fel lehet vázolni. Szerinte válságok sorával nézünk szembe.
Mindenkinek, akinek magas az adóssága és akinek a finanszírozása nincsen rendben, bajba kerülhet
– figyelmeztettet a tárcavezető.
Szerinte az összkép alapján nem lógunk ki a sorból, kevés olyan ország volt, ahol az államháztartási hiány biztonságos zónában lett volna. Dánia egyedül kivétel, minden ország a laza fiskális és monetáris politikával növelte az államháztartás hiányát és az államdósságát.
A pénzügyminiszter szerint recesszió felé közeledik a világgazdaság, illetve Európa. Globális szinten mind a fiskális, mind a monetáris mozgástér erősen korlátozott a Covid kezelését követően. Most minden ország ezt a helyzetet próbálja kezelni valamilyen formában.
Magyarország vitás ügyeiről is beszélt Varga Mihály:
- az adóegyezmény az amerikaiakkal,
- uniós támogatások, amelyek a magyar gazdaság számára legfontosabbak,
- a V4-érdekekkel, szankciókkal kapcsolatban eltérő álláspont.
Az uniós megállapodás körüli vitáról elmondta, hogy itt a helyreállítási alap száz százalékát, 5,8 milliárd eurót, míg a partnerségi megállapodás húsz százalékát veszélyezteti, ha nem sikerül megállapodni.
Varga Mihály úgy látja, a magyar kormány vállalásai megnyitják a lehetőséget, hogy november közepére lezárják a vitát az Európai Bizottsággal.
Jelezte: mind Oroszország, mind Ukrajna komoly globális részesedéssel bír néhány kulcsfontosságú nyersanyag tekintetében. Szerinte nem itt, hanem sokkal inkább az energiahordozók árai esetében vagyunk sebezhetőek. A pénzügyminiszter szerint fel lehet készülni arra, hogy egy termék, szolgáltatás ára drágul, de arra nem, hogy tízszeresére emelkedik.
Ez a helyzet abnormális helyzet
– fogalmazott a tárcavezető.
Az olcsó pénz időszakának vége
– tette egyértelművé Varga Mihály. Szerinte azok az országok, amelyek felzárkózási pályán vannak, ott a jegybankoknak nagyobb kamatemeléssel kellett reagálniuk. A fizetési mérleg tekintetében Európa veszélyes pályára áll rá, csehek, lettek, szlovákok, portugálok mind ezzel a problémával küzdenek. – Felvetette azt is, hogy ha nem lesznek alacsonyabbak az energiaárak, akkor a mennyiséget kell csökkentetni, tehát folytatni kell az energiahatékonyság erősítését.
A lakosság már a rezsicsökkentés átalakításával egy időben nagyon erőteljesen elkezdett reagálni erre a helyzetre, ez jó
– fogalmazott a tárcavezető. A középtávú teendőkről elmondta, energiahatékonysági beruházások kellenek, mivel Magyarországon mindössze 20 százalék a szigetelt lakások aránya, miközben ez az arány Ausztriában 80 százalék, Lengyelországban 59 százalék, Szlovákiában pedig 35 százalék.
A magyar kormány a kkv-kat és a nagyvállalatokat kívánja támogatni, főleg azokat, amelyeknek az energiaintenzitása magas. Ha a nagy cégek kiesnek a termelésből, az nagyon nagy veszteséget jelent a gazdaságnak.
