Áder János: Ne vad pusztaságként adjuk tovább a Földet!

– A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Áder János Ferenc pápát egy fenntarthatóságról szóló mai konferencián. A korábbi köztársasági elnök az újrahasznosítás fontosságáról, a természeti erőforrások kizsigereléséről és a környezetszennyezés szinte elképzelhetetlen mértékéről is beszélt a fiatal hallgatóságnak.

környezetszennyezés Indonézia Fotó: AFP

– A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Ferenc pápát Áder János. Mint kifejtette, azt pontosan meg tudjuk mondani, hogy Európában vagy a világ egyes országaiban mennyi egy hektár föld ára. De feltette a kérdést: mennyi egy hektár föld értéke? Felhívta a figyelmet, hogy évente tízmillió hektár termőföld megy tönkre a túlhasználat, a helytelen használat, az elsivatagosodás következtében. Az ember erre úgy reagált, hogy ha tönkrement vagy kevésnek bizonyult valahol a termőföld, kivágta mellette az erdőt. De – hívta fel a figyelmet Áder János – mára eljutottunk oda, hogy hiába vágjuk ki az erdőket, elfogyott az erdő is, és mégsem tudjuk sok helyen biztosítani a szükséges termőföldmennyiséget. Hozzátette,

ma a Földön évente egy Olaszországnak megfelelő területnyi erdő tűnik el.

Teljesen kiszáradt tó Irakban. Fotó: AFP

Mennyi egy liter víz értéke?

Az elé tett palack vizet felemelve arról is beszélt, hogy pontosan meg lehet mondani, mennyibe kerül egy liter víz. – De mennyi egy liter víz értéke? – tette fel újfent a kérdést Áder János, kitérve rá, hogy a Föld sok országában a használt szennyvíz 90 százaléka kezeletlenül, koszosan kerül vissza az élővizekbe. Mint mondta,

a világ kórházi ágyainak felén olyan embert kezelnek, aki a szennyezett vízzel kapcsolatos betegség, fertőzés miatt szorul kezelésre.

Rámutatott, hogy a Föld összes vízkészletének csupán 2,5 százaléka édesvíz, s ennek mindössze 0,007 százaléknyi része folyékony és hozzáférhető. Áder János ezt nevezte a hidrológiai James Bond-aránynak.

A 2018-ban Paul Romerrel közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat elnyerő William Nordhaust idézve Áder János rámutatott: ha a gazdasági tevékenységünk során nem árazzuk be a társadalmi következményeket, az externáliákat, akkor társadalmi szinten fogunk ezért nagy árat fizetni.

Gyerekek játszanak a tengerparton felhalmozódott szeméthalomban a Fülöp-szigeteken. Fotó: AFP

A köztársasági elnök az idei nyáron világszerte óriási problémákat okozó és kihívásokat jelentő aszályról is beszélt. Sok más sokkoló példa mellett felhívta a figyelmet, hogy Kínában hetven napot meghaladó hőhullámok voltak, olyan szárazság uralkodott az ország egyes részein, amilyenre azóta nem találni példát, mióta írásos emlékeik vannak.

Szétesés felé haladó világ

Bagdy Gábor, a Fővárosi Közgyűlés KDNP-s képviselője a konferencia és a mögötte álló Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) mozgalom céljaként az emberközpontú társadalom eszméjének hirdetését, képviseletét nevezte meg. – A mai, szinte széteső társadalmunkban, a szétesés felé haladó világunkban egyre nagyobb igény lesz erre a nézőpontra – fogalmazott. Bagdy Gábor kifejtette, hogy

az a ma uralkodó nézet, mely szerint az ember a racionalitás segítségével a Teremtő helyébe léphet, a felvilágosodás korában indult hódító útjára.

Szerinte a fejlett világ mára oda jutott, hogy nemcsak az emberiség, de már az egyes ember is úgy gondolja, hogy uralni képes a világot. – Úgy gondolja, nincs szükség családra, közösségre, társadalomra és a felelős, közös gondolkodásra – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a folyamatos gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése az utóbbi évtizedekben az individualizmus nagyon erőteljes előretörését hozta. Szerinte azonban most, a háború árnyékában talán megérthetjük, hogy egyedül semmire nem vagyunk képesek, és a teremtett világ védelmét csak együtt tudjuk megvalósítani. Bagdy Gábor reményét fejezte ki, hogy a fiatal generáció lesz az, amely ezt a világot szebbé, jobbá, élhetőbbé teszi.

Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi szerzetes, a KETEG-képzés alapítója a fiatal, a fenntarthatóságot a gyakorlatban bemutató előadóknak és a hallgatóságnak üzenve azt mondta, nagyon sok tettre kész fiatalt lát, olyanokat, akik szépen építik a saját életüket és a környezetüket.

Borítókép: Egy férfi gyűjtöget a végeláthatatlan szeméthegyen Indonéziában. (Fotó: AFP)