időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo
A volt köztársasági elnök szerint nem fenntartható a termeld ki, gyártsd le, használd rövid ideig, majd dobd el! gazdasági szemlélet

Áder János: Ne vad pusztaságként adjuk tovább a Földet!

Pintér Balázs
2022.10.28. 13:05 2022.10.29. 13:30
Áder János: Ne vad pusztaságként adjuk tovább a Földet!

– A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Áder János Ferenc pápát egy fenntarthatóságról szóló mai konferencián. A korábbi köztársasági elnök az újrahasznosítás fontosságáról, a természeti erőforrások kizsigereléséről és a környezetszennyezés szinte elképzelhetetlen mértékéről is beszélt a fiatal hallgatóságnak.

Fenntartható-e mindaz, amit ma közgazdasági tevékenységnek tekintünk? – tette fel a kérdést Áder János A boldogság közgazdaságtana címmel rendezett konferencián. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán Klíma, víz, fenntarthatóság. Merre tart a világ? címmel tartott előadásában a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet, hogy ma egy év alatt 1,7 Föld erőforrásait használjuk fel. – Nem a természeti tőke kamatait használjuk, hanem már magát a tőkét kezdtük fölélni – mutatott rá, feltéve a kérdést, hogy van-e mindenből, mindenkinek korlátlan mennyiség?

Áder János egy korábbi rendezvényen. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kitért a lineáris gazdasági modell ismertetésére is: a lehető legrövidebb idő alatt minél több terméket állítsanak elő, miközben a felhasznált energia mennyiségével vagy a keletkező hulladékkal nem törődnek.

Termeld ki, gyártsd le, használd – lehetőleg rövid ideig –, majd dobd el!

– foglalta össze ennek lényegét. – Én ezt hívom „dobd el!” kultúrának – magyarázta Áder János. Idézte az ENSZ egyik felmérését, amely szerint a fejlett országokban az általunk vásárolt ruhák és kiegészítők harmadát egyszer vagy egyszer sem (!) vesszük fel. – Úgy vásárolunk, hogy nincs rá szükségünk, egyszer vesszük fel, majd jó esetben leadjuk valamilyen jótékonysági szervezetnek – mutatott rá Áder János, aki szerint ebben óriási szerepe van a médiának, a reklámok hatásának – „csak most, csak neked” –, amely alól bárkinek nagyon nehéz kivonnia magát.

Úszó szemétszigetek

Áder János arról is beszélt, hogy a műanyag előállítása megkétszázszorozódott ötven év alatt. A több száz millió tonnányi műanyag java részét nem hasznosítják újra, szemétként a tengerekbe, óceánokba kerül. Olyan mennyiségben, hogy

mára az óceánokon úszó szemétszigetek mérete kiteszi az indiai szubkontinens területét.

Mint mondta, a cél az lenne, hogy lehetőleg minél kevesebb terméket dobjunk ki, és állami szinten is próbáljunk meg mindent, amit csak lehet, újrahasznosítani.

– A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, a jövő generációinak ne vad pusztaságként adjuk tovább – idézte Ferenc pápát Áder János. Mint kifejtette, azt pontosan meg tudjuk mondani, hogy Európában vagy a világ egyes országaiban mennyi egy hektár föld ára. De feltette a kérdést: mennyi egy hektár föld értéke? Felhívta a figyelmet, hogy évente tízmillió hektár termőföld megy tönkre a túlhasználat, a helytelen használat, az elsivatagosodás következtében. Az ember erre úgy reagált, hogy ha tönkrement vagy kevésnek bizonyult valahol a termőföld, kivágta mellette az erdőt. De – hívta fel a figyelmet Áder János – mára eljutottunk oda, hogy hiába vágjuk ki az erdőket, elfogyott az erdő is, és mégsem tudjuk sok helyen biztosítani a szükséges termőföldmennyiséget. Hozzátette,

ma a Földön évente egy Olaszországnak megfelelő területnyi erdő tűnik el.

Teljesen kiszáradt tó Irakban. Fotó: AFP

Mennyi egy liter víz értéke?

Az elé tett palack vizet felemelve arról is beszélt, hogy pontosan meg lehet mondani, mennyibe kerül egy liter víz. – De mennyi egy liter víz értéke? – tette fel újfent a kérdést Áder János, kitérve rá, hogy a Föld sok országában a használt szennyvíz 90 százaléka kezeletlenül, koszosan kerül vissza az élővizekbe. Mint mondta,

a világ kórházi ágyainak felén olyan embert kezelnek, aki a szennyezett vízzel kapcsolatos betegség, fertőzés miatt szorul kezelésre.

Rámutatott, hogy a Föld összes vízkészletének csupán 2,5 százaléka édesvíz, s ennek mindössze 0,007 százaléknyi része folyékony és hozzáférhető. Áder János ezt nevezte a hidrológiai James Bond-aránynak.

A 2018-ban Paul Romerrel közösen a közgazdasági Nobel-emlékdíjat elnyerő William Nordhaust idézve Áder János rámutatott: ha a gazdasági tevékenységünk során nem árazzuk be a társadalmi következményeket, az externáliákat, akkor társadalmi szinten fogunk ezért nagy árat fizetni.

Gyerekek játszanak a tengerparton felhalmozódott szeméthalomban a Fülöp-szigeteken. Fotó: AFP

A köztársasági elnök az idei nyáron világszerte óriási problémákat okozó és kihívásokat jelentő aszályról is beszélt. Sok más sokkoló példa mellett felhívta a figyelmet, hogy Kínában hetven napot meghaladó hőhullámok voltak, olyan szárazság uralkodott az ország egyes részein, amilyenre azóta nem találni példát, mióta írásos emlékeik vannak.

Szétesés felé haladó világ

Bagdy Gábor, a Fővárosi Közgyűlés KDNP-s képviselője a konferencia és a mögötte álló Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) mozgalom céljaként az emberközpontú társadalom eszméjének hirdetését, képviseletét nevezte meg. – A mai, szinte széteső társadalmunkban, a szétesés felé haladó világunkban egyre nagyobb igény lesz erre a nézőpontra – fogalmazott. Bagdy Gábor kifejtette, hogy

az a ma uralkodó nézet, mely szerint az ember a racionalitás segítségével a Teremtő helyébe léphet, a felvilágosodás korában indult hódító útjára.

Szerinte a fejlett világ mára oda jutott, hogy nemcsak az emberiség, de már az egyes ember is úgy gondolja, hogy uralni képes a világot. – Úgy gondolja, nincs szükség családra, közösségre, társadalomra és a felelős, közös gondolkodásra – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a folyamatos gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése az utóbbi évtizedekben az individualizmus nagyon erőteljes előretörését hozta. Szerinte azonban most, a háború árnyékában talán megérthetjük, hogy egyedül semmire nem vagyunk képesek, és a teremtett világ védelmét csak együtt tudjuk megvalósítani. Bagdy Gábor reményét fejezte ki, hogy a fiatal generáció lesz az, amely ezt a világot szebbé, jobbá, élhetőbbé teszi.

Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi szerzetes, a KETEG-képzés alapítója a fiatal, a fenntarthatóságot a gyakorlatban bemutató előadóknak és a hallgatóságnak üzenve azt mondta, nagyon sok tettre kész fiatalt lát, olyanokat, akik szépen építik a saját életüket és a környezetüket.

Borítókép: Egy férfi gyűjtöget a végeláthatatlan szeméthegyen Indonéziában. (Fotó: AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.