A kormány döntése abból a szempontból célirányos, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az elmúlt hetek drasztikus jegybanki kamatemelései nyomán a mai adatok szerint immár 18-20 százalékos kamatot kellene fizetniük azon hitelük után, amit egy évvel ezelőtt még 3-5 százalékos szinten vettek fel.
Ilyen mértékű drágulást normál piacon sem tud kigazdálkodni egy vállalkozás, nemhogy olyan piaci körülmények között, amit az infláció, a bérek és az energiaárak emelkedése jelent a cégeknek. Az intézkedés így egész biztosan a rászorulókat éri majd el.
A kormány azzal, hogy a június 28-i 7,77 százalékos szinten húzta meg a leggyakoribb pénzpiaci kamathoz, a három havi Buborhoz kötött hitelek kamatbázisát (amin felül a bankok saját költségeiket és nyereségüket biztosító 1-2 százalékos kamatfelárat továbbra is felszámolhatnak), lényegében megfelezte a kamatemelkedés terhét az ügyfelek és a bankok között.
Az Origo.hu cikke szerint ez arányosnak mondható. Komoly, ráadásul a jövő adatait előrejelző közgazdasági számítások kellenének ahhoz, hogy eldönthető legyen a kérdés: többet bukhat-e a bankrendszer a most lenyelt veszteségen annál, mint ha maradnának a piaci kamatok, ám tömeges csődök jelentkeznének. Annak hatása egész bizonyosan tartós recesszió lenne, amely hosszú távra alááshatná a bankok jövedelmezőségét.
A bankok jogosan mondják azt, hogy a kamatemelkedésről nem ők tehetnek, a piaci kamatszinteket a jegybank kamatpolitikája alakítja. A bankszövetségi közleményben ugyanakkor egyetlen pont sem bírálja a jegybank intézkedéseit – így a legutóbbi, az egynapos betét szintjét 18 százalékra emelő monetáris tanácsi döntést sem, holott az az 5 százalékos kamatemelés volt az, amely olyan szintre ugrasztotta a változó kamatozású hitelek árazását, amely a cégeknek már kigazdálkodhatatlan – tette hozzá a lap.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
