Az Orbán-kormány lehetőségként is tekint a válságra. A cél az, hogy Magyarország megerősödve kerüljön ki a nehezebb időszakból. Ez tartották szem előtt a koronavírus-járvány idején is, de ez nincs másként a háborúval és az energiaválsággal sújtott hónapokban sem.
– Amióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra – mondta Orbán Viktor október 23-án Zalaegerszegen. Hozzátette: a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.
A cél eléréséhez arra van szükség, hogy fennmaradjon az ország gazdasági növekedése. Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Befektetési Ügynökség rendezvényén emlékeztetett: a gazdaság az első fél évben 7,3 százalékkal nőtt, míg a teljes évben 4,5 százalékkal bővülhet a GDP.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ennél optimistább, a szervezet szerint a magyar gazdaság bővülése megközelítheti a hat százalékot az idén. Hazánk az IMF szerint a következő évben is elkerülheti a recessziót, az IMF 1,8 százalékos bővülést vár 2023-ra hazánkban.
A kormány ahogy a koronavírus-válság idején, úgy most is fontosnak tartja a beruházások ösztönzését. A világjárvány alatt a közvetlen külföldi beruházások globális szinten 42 százalékkal estek vissza, miközben Magyarországon 140 százalékkal nőttek. Most szintén kiemelt figyelem hárul a munkahelyek megőrzésére is.
Érdemes visszaidézni, hogy a kormány a járvány idején milyen lépéseket tett.
Ilyen volt az ágazati bértámogatás, a kutatás-fejlesztési bértámogatás, a munkahelyteremtő bértámogatás, valamint a bérkiegészítés a hátrányos helyzetűeknek. Az állam juttatást biztosított a közfoglalkoztatottak átigazolásához a versenyszférába, fennmaradtak a már említett beruházásösztönző támogatások, de segítséget kaptak a beszállítók is. Mindezek mellett elérhetővé váltak a kedvezményes hitelek, garancia- és tőkeprogramok, több adót és járulékot elengedtek, miközben mentesítést lehetett kapni a bérleti díjak fizetése alól. Gyorsítottak az áfa-visszafizetéseken és bevezették a törlesztési moratóriumot.
A mostani helyzetben is hasonló célú intézkedések születtek. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetségének kérésére kiterjeszti a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is, meghosszabbítja a Széchenyi-kártya hitelprogramját és gyármentő programot indít. Ezek a lépések segítik a munkahelyek megőrzését és támogatják a beruházásokat is. Így például a november 2-án induló gyármentő programmal elősegítik a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit, Budapesten harmincszázalékos, vidéken 45 százalékos támogatásntenzitással. A legmagasabb támogatási összeg hatmilliárd forint, a program összértéke az első körben 150 milliárd forint. A feldolgozóiparban tevékenykedő, energiaintenzív kis- és középvállalkozások is támogatást kapnak az energiahatékonysági beruházásaikhoz, míg ennek fejében negyedik negyedéves rezsitöbbletük felét átvállalja az állam. Itt feltétel, hogy az érintettek a munkavállalóik legalább kilencven százalékát megtartsák.
A kis- és közepes vállalkozásokat támogató kamatstop kétezermilliárd forintnyi hitelállományt és hatvanezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig összességében mintegy nyolcvanmilliárd forintot lehet megtakarítani. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy másfél-két millió forint maradhat egy cég zsebében. Szintén jelentős könnyítést ígér, hogy 2023 első fél évében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi ötszázalékos ügyfélkamattal érhetők el a Széchenyi-kártya program hiteltermékei.
