Folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy csökken a gáz világpiaci ára, emiatt sokan egyre derűlátóbbak az előttünk álló telet tekintve. Többen felteszik ugyanakkor a kérdést: akkor miért kell hazánkban továbbra is magas gázszámlákat fizetniük a különböző intézményeknek, önkormányzatoknak? Legutóbb Karácsony Gergely főpolgármester akadt ki emiatt, a kormányra mutogatva.
A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű
– fogalmazott a Mandinernek Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Más típusú szerződések
A helyzet megértéséhez először is ketté kell választani a gázfelhasználókat: vannak az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő kisfogyasztók, valamint azok, akik a szabadpiacról szerzik be a gázt.
Előbbiek egy hatóságilag megállapított, rögzített árat fizetnek, a piaci ár aktuális változásaitól függetlenül.
Ez egy hatékony intézmény, mert védi a fogyasztókat a változékonyságtól – mondta Hortay Olivér, hangsúlyozva, hogy ez az ár akkor sem változik, amikor 350 euró a földgáz köbmétere, de akkor sem, amikor a rögzített ár alá megy.
Összességében ez a megoldás jelentős megtakarítást tesz lehetővé a fogyasztók számára – tette hozzá az energetikai szakértő.
A szabadpiaci fogyasztók ezzel szemben energiakereskedőkkel szerződnek, ezeket a szerződéseket pedig különböző kondíciók mellett, különböző időszakokra kötik. Ezek befolyásolják, hogy a felhasználónál milyen költségek jelennek meg – fejtette ki a Századvég üzletágvezetője a Mandinernek.
Amiről általában szó van a közvéleményben, amiről azt írják, hogy „beszakadt”, az az úgynevezett spot ár, azaz az azonnali tőzsdei gázár. Az, hogy egy iskolának vagy önkormányzatnak – amely nem jogosult az egyetemes szolgáltatásban való részvételre – miért nem csökken azonnal a gázszámlája, amikor az azonnali árak éppen lefelé mennek, annak az az oka, hogy az intézmény kereskedője nem feltétlenül ezen a piacon szerzi be az egyéni szerződésben rögzített gázmennyiséget
– magyarázta Hortay Olivér.
A szerződés alapján a kereskedő egy adott időszakra fedezi a fogyasztó földgázigényeit. A felek megállapodnak egy árazási metódusban, így abban, hogy azt mennyiben kötik az aktuális árakhoz vagy mennyire rögzítik előre. Tehát ettől függ, hogy az adott felhasználónak mennyit kell éppen fizetnie.
Ahogy Hortay Olivér ugyanakkor rámutatott: az említett spot ár tipikusan korlátozottan jelenik meg ezekben a kontraktusokban. A kereskedő előre lefedezi a pozícióinak egy részét a határidős piacokon, előre megveszi azt a gázmennyiséget, amelyben megállapodott a fogyasztóval, de ezt csak később szállítják le neki.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)
