Az energiaválság felgyorsíthatja az európai cégek kitelepülését a kontinensről

Az energiakrízis felgyorsíthatja az energiaintenzív szektorokban működő európai vállalatok elvándorlását a kontinensről, és amennyiben tartósan magasan maradnak az árak, az az európai ipari kapacitások leépüléséhez vezethet – derül ki a Reuters több iparágat érintő összefoglalójából.

Goleniów, 2022. szeptember 27. Nyomásmérõ óra a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibõvített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én, a Baltic Pipe átadásának napján. A beruházás a lengyel-dán energiabiztonsági együttmûködés keretében jött létre, amellyel a norvégiai földgázt a dániai hálózaton kereszül Lengyelországba juttatják a Balti-tenger alatt. Az új vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter. MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki Fotó: Marcin Bielecki

Az európai ipari kapacitások kiszervezése az alacsonyabb költséggel működő országokba egy több évtizede zajló folyamat, aminek újabb lökést adhat a mostani energiaválság – írta a Reuters iparági szereplőkre hivatkozva.

A magas energiaárak miatt az európai ipar egy része versenyképtelenné válhat, a cégek az olcsó palagáz miatt az Egyesült Államokba helyezhetik át termelő kapacitásaikat – hívta fel a figyelmet Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

A magas gázárak miatt Európa cink- és alumíniumkohó termelői kapacitása megfeleződött az elmúlt 12 hónapban, a szükségleteket a Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal helyettesítették.

A korábban olcsó orosz gázra épülő energiaigényes szektorokban, mint az alumíniumipar vagy műtrágyagyártás, sok üzem a bezárást követően már nem nyit ki újra, az újraindulás magas költségei miatt – közölte az európai fémgyártók szervezete, az Eurometax.

A kohók újraindítása több száz millió euróba is kerülhet.

Az Európai Vegyipari Szövetség (Cefic) adatai szerint az európai vegyipari vállalatok megkezdték az ammóniagyártás visszafogását, az európai kapacitás több mint a felére esett vissza, és idén először Európa behozatalra szorult a műtrágya előállításához szükséges alapanyagból.

Korábbi jelentések szerint augusztusban kilencéves csúcsra emelkedett az Európába irányuló amerikai műtrágyaexport.    

A norvég műtrágyagyártó Yara termelését kétharmaddal csökkentette és tervei között nem szerepel, hogy a korábbi szintre visszaemelje termelését.

A világ legnagyobb vegyipari cége, a BASF 2,12 milliárd euró veszteséggel zárta a harmadik negyedévet, míg egy éve még 911 millió euró nyereséget könyvelt el. A ludwigshafeni székhelyű vállalat, Németország legnagyobb gázfogyasztója idei termelési tervének csökkentésére kényszerülhet, ha nem jut elég gázhoz – idézte a Reuters a német vegyipari óriást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki)