A csehországi Ostrava régió évtizedekig azon dolgozott, hogy felszámolja az örökségét, és ne a kontinens egyik legszennyezettebb területeként tartsák számon az egykori ipari fellegvárat, amely mostanra egy modern, turisztikai látnivalókkal rendelkező várossá vált. Az ukrajnai háború azonban olyan energiaválságot idézett elő Európában, amelynek következtében a szén kitermelése ismét gazdaságossá vált, az energiahordozó iránt pedig egyre nagyobb a kereslet.
Az ipari és bányászati tevékenységek visszaszorulása és az új környezetvédelmi előírások bevezetése a Cseh Köztársaság 2004-es európai uniós csatlakozását követően jelentősen javította a levegő minőségét a területen, azonban most a növekvő szénfelhasználás miatt érezhetően romlott a helyzet.
A spanyolországi Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) több mint 800 európai várost vizsgáló 2021-es tanulmánya szerint a régió fővárosa, Ostrava, valamint a közeli Karviná és Havírov városok a 10 legszennyezettebb európai város közé tartoznak. A tanulmány becslése szerint a három városban évente 529 haláleset elkerülhető lenne, ha a levegő minőségére vonatkozó irányelveket betartanák.
A szén elégetésén túl a korszerűtlen kemencék sem segítenek a környezetvédelmi irányelvek betartásán, ugyanis annak ellenére, hogy a cseh kormány egy program keretében támogatja az emberekre és a környezetre is veszélyes anyagokat kibocsátó fűtőeszközök cseréjét, az Ostrava régióban még mindig mintegy ötvenezer kemencét, kályhát és kazánt kellene kicserélni.
„Aggódunk. Ha az árak nem csökkennek, akkor az is előfordulhat, hogy a környezetszennyezés újbóli növekedésével kell szembenéznünk” – mondta Zdenka Nemecková Crkvenjas, aki a morva-sziléziai régió kormányzótanácsának környezetvédelemért felelős tagja.
„A lakossági fűtés és az ipari üzemek működtetése során elégetett szén már korábban is katasztrofális légszennyezést eredményezett a területen a kommunista korszak végén” – emlékeztetett Petr Jancík, az Ostravai Műszaki Egyetem légszennyezési szakértője. Jancík szerint a levegőminőségre gyakorolt hatást nehéz azonnal megjósolni.
Két ellentétes tendencia van. Az első az, hogy az emberek megpróbálnak jobb és hatékonyabb kályhákat használni, a másik pedig az, hogy több szén és fa felhasználását fontolgatják
– tette hozzá a szakértő.
A szén reneszánszát mutatja az is, hogy a Cseh Köztársaság visszavonta a bányászat teljes leállítására vonatkozó tervét Ostrava közelében, ezzel is segítve az energiaellátás biztosítását. Az állami tulajdonú bányászattal foglalkozó OKD vállalat pedig a jövő év végéig meghosszabbítja a tevékenységét a régióban. A kőzetet főként áramtermelésre és háztartások fűtésére fogják felhasználni. A szénerőművek pedig jelenleg az ország villamos energiájának közel felét termelik.
A cseh kormány eközben a hosszú távú céljain nem változtatott, ami szerint 2033-ig fokozatosan kivonnák az energiatermelésből a szénnel működő erőműveket, és növelnék az atomenergiára való támaszkodást.
Borítókép: szénbánya a csehországi Most közelében (Fotó: Vladimir Weiss/Bloomberg via Getty Images)
