– Az energiaválságot megélő Európában újra virágkorukat élik azok az infrastruktúra-fejlesztési projektek, melyek a magas gázárak és az orosz források elérhetőségének visszaszorulása miatt alternatív forrásokat jelentenek a régiónak. Az október elejére kereskedelmi üzembe helyezett görög–bolgár (IGB) és lengyel–szlovák összekötő földgázvezetékek, valamint a norvég gázt Lengyelországba szállító Baltic Pipe lehetővé teszi, hogy Magyarország is tovább diverzifikálja beszerzési útvonalait – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
Az októbertől működő görög–bolgár vezeték ötven évre kapott működési engedélyt Görögországban és 35 évre Bulgáriában. A teljes kapacitás, amellyel megkezdte működését, évi hárommilliárd köbméter.
A lengyel GAZ-SYSTEM maximális tervezett kapacitása évi tízmilliárd köbméter. Célja, hogy diverzifikálja Lengyelország és Dánia, valamint a balti-tengeri régió és Közép- és Kelet-Európa más országainak gázellátási forrásait.
A Lengyelország–Szlovákia gázvezeték elkészültével a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, valamint a lengyelországi Swinoujście és litvániai Klaipėda terminálok között a földgáz fizikailag szállíthatóvá vált. Szlovákia felé 4,7 milliárd, az ellenkező irányba pedig évi 5,7 milliárd földgáz továbbítására képes.
A hazai földgázkitermelés az éves fogyasztás legfeljebb tizenöt százalékát fedezi, a többi import. Az ellátórendszer nagy vonalakban úgy épül fel, hogy az országban egy rendszerirányító működik, az FGSZ Zrt., e szervezet felügyeli a teljes infrastruktúra együttműködését. (A tárolók, amelyeket minden fűtési szezon elejére feltöltenek, puffert képeznek a termelés és a felhasználás között.)
A nagynyomású rendszer hatezer kilométernyi gázvezetéket takar, ezekre négyszáz helyen csatlakoznak elosztóvezetékek. Utóbbiak hossza összesen nyolcvanezer kilométer. Az ország területén hat elosztótársaság működik, egy területre csak egy társaságnak van engedélye.
A lakossági felhasználó az elosztótársasággal akkor kerül kapcsolatba, ha gázszivárgás van, vagy például kazánt cseréltet. A kereskedőnek (szolgáltatónak) a földgáztermék árát fizetjük, ezen keresztül egyúttal rendszerhasználati díjként az infrastruktúra működését, az ennek megfelelő tételeket a szolgáltató egyből továbbutalja. A rezsivédelmi alap kompenzálja a szolgáltatót.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
