Az Eurostat 2021-es évet vizsgáló adatai szerint egy átlagos uniós polgár a jövedelme egynegyedét fordítja lakhatási kiadásokra. A legkevesebbet, 15,1 százalékot Máltán, a legtöbbet, több mint 31 százalékot Szlovákiában fordítják lakhatásra, Magyarország a maga 22,4 százalékával az Európai Unió középmezőnyébe tartozik – derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
A pandémia kapcsán kényszerűen megváltozott életkörülmények jelentős mértékben átalakították az európai háztartások kiadásait, 2020-ban jóval kevesebbet fordítottak az emberek utazásra, vendéglőre, rekreációra, kultúrára, öltözködésre.
Noha tavaly megindult a visszarendeződés, a rezsiköltségek a távmunka miatt emelkedtek és azóta sem indultak érezhető csökkenésnek, ezt mutatja a 2021-es statisztika.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kifejtette, a rezsi már nem csupán szezonális probléma, hanem egész évben olyan tényező lehet, ami megváltoztathatja a lakhatással kapcsolatos elképzeléseinket. A mögöttünk hagyott forró nyaraknál ugyanis az előttünk állók sem lesznek kíméletesebbek. A klímaváltozás miatt nemcsak a téli fűtés, hanem a nyári hűtés is egyre erősebben terheli majd a családok költségvetését. A hazai lakásállomány pedig csak nagyon csekély mértékben alkalmas arra, hogy csökkentse a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokat.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi lakáspiaci jelentéséből kiderül, 2016 óta összesen mintegy 919 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki lakóingatlanra, és azok harminc százaléka HH, azaz gyenge vagy annál is rosszabb besorolású.
Ráadásul ezerhétszáz hazai településen hatvan százaléknál is nagyobb azoknak a lakóingatlanoknak az aránya, amelyek energetikai tanúsítványuk alapján a három legenergiapazarlóbb (HH, II, JJ) kategóriába tartoznak.
Az ilyen ingatlanok energiaigénye nagyjából háromszor magasabb, mint a ma korszerűnek tartott, úgynevezett „közel nulla energiaigényű”, BB besorolású otthonoké. Valkó Dávid szerint a mérhető különbségek miatt szükséges lenne, hogy a felújításoknál is kiemelt szempont legyen az energiahatékonyság növelése, ami hozzájárulhat a rezsiköltségek csökkenéséhez is.
Az utólagos hőszigetelés, a nyílászáró-cserék, valamint a fűtésrendszer-korszerűsítés együttesen jelentősen képesek mérsékelni az energiaigényt. A költségeket, ha nem is ekkora mértékben, de tudatos felhasználással is csökkenteni lehet. Elcsépeltnek tűnhet a világítást említeni, mivel a háztartási villamosenergia-felhasználás alig ötödét teszi ki csupán, ugyanakkor a LED-izzók alkalmazása, a helyi fényforrások (konyhapult fölé szerelt lámpa, álló- vagy olvasólámpa) használata segíthet az áramfogyasztást átlagérték közelében tartani. Energiatudatosság még a készenléti üzemmódban lévő, hetekig nem használt gépek áramtalanítása, a bedugva felejtett töltők kihúzása, mosás esetében pedig a negyvenfokos, rövidebb, egyórás programok használata.
Gázfűtés esetén az egy Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet egyéni, háztartási és országos szinten is jelentős megtakarítást jelenthet. Köztudott, földgáz esetében a lakossági piaci ár jóval magasabb köbméterenként, mint az áram esetében kilowattóránként.
Bár az utóbbi időben kevés szó esik róla, a (lakossági) vízdíjat is lehet észszerűen csökkenteni. Maga a Fővárosi Vízművek teszi közzé hirdetményeiben a locsolási mérő előnyeit, amellyel az elszámolt szennyvíz mennyisége csökkenthető. Legalább ennyire fontos, hogy a csöpögő csapok akár évi több ezer liter vízveszteséget jelenthetnek, ezért célszerű és minél sürgősebb azok javítása, cseréje, de ugyanilyen kézenfekvő tudatos megoldás lehet víztakarékos csapszűrők, zuhanyfejek alkalmazása is.
Borítókép: Illusztráció. Fotó: Zalai Hírlap/Szakony Attila
