Egyértelműen a gáz árának emelkedése és a dollár erősödése a felelős a hazai fizetőeszköz elmúlt féléves gyengélkedéséért, jól láthatóan van kapcsolat a mutatók között. Erre a következtetésre lehet jutni abból az összehasonlításból, amelyen együtt szerepelnek az árfolyamváltozások.
A forint először március 7-én, a háború kitörését követően lépte át a 400 forintos lélektani határt, ugyanazon a napon, amikor a TTF holland tőzsdén nyolcvan százalékkal, egészen 164 euróig szökött fel a gáz ára. Szembetűnő az is, hogy a kezdeti idegeskedés után viszonylagos nyugalom jött a deviza- és nyersanyagpiacokon, így májusig a forint és a gáz ára korrigált – olvasható a Vg cikkében.
A nyár elején aztán minden megváltozott, a szankciós hírek hatására június 13-án ismét átlépte a 400-as határt a hazai fizetőeszköz, ezúttal már tartósan. Nem véletlenül, a gáz ára gyakorlatilag felrobbant ezzel egy időben.
Itt már viszont jól látszik az időbeli eltolódás a két mutató között, amit a probléma gyökere is magyaráz: az MVM ugyanis folyamatosan forintot ad el azért, hogy ki tudja fizetni a megemelkedett energiaszámlákat, ugyanakkor a Gazprom mindig egy hónapos csúszással állapítja meg az árat a holland tőzsdei ár alapján. A kormányzati (halasztott fizetés) és a jegybanki intézkedések (devizatartalék terhére történő fizetés) azt a célt szolgálják, hogy oldódjon a gázár és a forint közötti korreláció.
Ennek is tulajdonítható, hogy egy ideje eltávolodott a forint a történelmi mélypontjáról mind az euróval, mind a dollárral szemben.
A másik tényező, ami a forint gyengülésének fontos magyarázatára szolgál, a dollár folyamatos erősödése.
