Megtorpanni látszik a hazai termékek térnyerése a boltokban, a kiskereskedelmi szereplők ugyanis az elmúlt hónapokban egyre több szegmensben a magyar áruk helyett importtermékeket emelnek be a kínálatukba. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint ez a magyar fogyasztói és nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat, ami az átmeneti nehézségeken túl az elmúlt években kiharcolt magyar beszállítói pozíciók gyengüléséhez vezethet.
A köztestület szerint az áruházláncok döntésének hátterében az élelmiszerek árának emelkedése és az árstop miatt kieső bevételek állhatnak.
– Sajnálatos tendencia, hogy a kereskedelmi szereplők – az ársapka okozta veszteségek kompenzálására hivatkozva – azokban a szegmensekben is jelentősen növelték az importtermékek behozatalát, ahol az elmúlt években komoly piaci pozíciót szereztek a magyar előállítók, termékek. Ezt a kedvezőtlen folyamatot mihamarabb meg kell állítani – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A köztestület vezetője szerint fontos hangsúlyozni, hogy közép- és hosszú távon minden magyar fogyasztó érdeke, hogy ne emelkedjen az importtermékek aránya a boltokban, azzal ugyanis csak tovább nő a külföldi beszállítóknak való kitettség. A folyamat a hazai élelmiszer-önellátottságot – amihez minden adottsága megvan Magyarországnak – sodorja veszélybe, arról nem is beszélve, hogy a külföldről a hazai piacra érkező, dömpingárú termékek minősége is silányabb.
A köztestület vezetője szerint el kellene gondolkodni azon, hogy a magyar termékek pozíciójának megőrzése és az elmúlt évek során a magyar kereskedők és előállítók közt kialakult bizalmi kapcsolatok fennmaradása érdekében kivezesse a kormány az árstopot.
Ismeretes, a kormány novemberben döntött arról, hogy az egyes alapvető élelmiszerekre bevezetett ársapka intézményét 2023. április 30-ig fenntartja. Ebbe a körbe tartozik az étolaj, a cukor, a liszt, a 2,8 százalékos UHT-tej, valamint a tojás, a csirkemell és -far-hát, valamint a sertéscomb is.
Győrffy Balázs emlékeztetett arra, hogy több éve elkezdődött világszerte és hazánkban a termelők, élelmiszer-előállítók inputköltségeinek, az élelmiszer-előállítás költségeinek drasztikus emelkedése, amit a kezdeti időszakban a beszállítói árak sem követtek le.
Az elmúlt évben az orosz–ukrán háborúra adott reakcióként bevezetett szankciók jelentősen meggyengítették az Európai Unió gazdaságát, aminek következtében az élelmiszerek előállítási költsége további, drasztikus mértékű emelkedésével kellett szembenézniük a feldolgozóknak. Mivel ez az egyensúlytalan helyzet hosszú távon nem volt tartható, idővel a fogyasztói árak esetében is jelentkezett a drágulás.
Az elnök úgy látja, hogy az élelmiszerárak – a magas előállítási költségek ellenére – a korábbi években az európai átlag alatt voltak hazánkban, a múlt évi emelkedéssel érték el az uniós átlagot. Ugyanakkor a globális, illetve európai mezőgazdasági, élelmiszeripari tendenciák azt jelzik, hogy az agrár- és élelmiszertermékek árának emelkedése már a közeljövőben lassulhat.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)
