– A kormány a napokban meghosszabbította az árstopot egyes élelmiszereknél. Az árkorlátozás ügye kezdetektől közéleti vita tárgya, de miképpen lehet értékelni az intézkedést a versenyjog szempontjából?
– Egyetértek az ársapkák hatályának meghosszabbításával az alapvető élelmiszereknél. A Gazdasági Versenyhivatal az Országgyűlés alá rendelt szervezet, független a kormánytól, de nem független a jó kormányzástól. A GVH-nak nem feladata, hogy a kormány intézkedéseit minősítse, az ársapkák ügyében ugyanakkor – általánosságban – néhány szempontra érdemes kitérni.
Először is a rendkívüli helyzetekben bizonyos feltételek mellett be lehet és be is kell avatkozni a piaci folyamatokba.
A nemzetközi gyakorlat szerint a Covid időszakában is történtek korlátozott tartalmú és idejű egyeztetések egészségügyi eszközöket gyártók cégek között, melyeket a versenyhatóságok toleráltak. Amikor emberek élete, egészsége volt a tét, az egészségügyi cégek adott esetben egyeztethettek a gyártás ütemezéséről, a szabad kapacitások kihasználásáról. De miután a globális ellátási lánc valamelyest normalizálódott, az ügymenet visszazökkent régi medrébe. A verseny korlátozása egyértelműen átmeneti jellegű volt, emellett fontos közös célt, az életmentést szolgálta, és alkalmas is volt annak eléréséhez. Mindezt úgy, hogy világosan látszott, meddig maradhat fenn az átmeneti helyzet.
– E feltételek mindegyike adott a magyar ársapkáknál is?
– Igen.
Az ársapkák bevezetése az infláció jelentős megugrására mint rendkívüli helyzetre adott kormányzati válasz volt. Az intézkedés célja egyértelmű, kivezetésének ideje pedig – mint azt az üzemanyagoknál láthattuk – minden bizonnyal a piaci viszonyok függvénye.
Vagyis a lépés átmeneti jellegű és illeszkedik abba a nemzetközi gyakorlatba, amely az állami beavatkozás gyakorlati sarokköveit jelöli ki különféle rendkívüli helyzetekben. Ilyenkor erős és cselekvőképes államra van szükség, de válsághelyzetekben a független hatóságoknak is akad tennivalója.