Az unió új kiszolgáltatottságának új költségei lesznek + videó

A globális kereskedelmi láncok kettészakadása és az orosz energiaszállítások hirtelen elvágása piacot nyitott az Egyesült Államoknak.

A palaforradalom és az orosz–ukrán háború újra a globális energiapolitikai hierarchia csúcsára repítette Amerikát. A kérdés már csak az, hogy képes lesz-e megtartani a pozícióját. A helyzetről és a kilátásokról Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője beszélt a közösségi oldalán. 

Barack Obama korábbi energiapolitikai főtanácsadója szerint a közelmúltban lezajlott energiapiaci folyamatok a geopolitikai tabella élére repítették az Egyesült Államokat. Amerika olajexportjának drasztikus növekedését a palaolaj-forradalom tette lehetővé. 

Az elmúlt tíz évben az amerikai befektetők elképesztő mennyiségű pénzt fektettek a technológiába, de a háború kirobbanásáig kérdéses volt, hogy a beruházások megtérülnek-e. 

A repesztéses olajkitermelés drágább a hagyományos megoldásoknál, ezért a 2014-es olajáresés, valamint a koronavírus-járvány számos palaolaj-vállalatot csődbe juttatott.

– A háborúval a helyzet gyökeresen megváltozott. A nyugati szankciók piacot nyitottak az amerikai cégek előtt, amit más nagy kitermelők csak korlátozottan töltenek be. Az, hogy az Egyesült Államok meghatározó exportőrré vált, nagy geopolitikai lehetőség. A hiány az európai piacon várhatóan tovább növekszik majd, és Joe Biden amerikai elnök szeretné, ha annak lehető legnagyobb részét Amerika fedné le, és ezzel még inkább magához láncolná az öreg kontinenst. Az elnök ezért – korábbi környezetvédelmi aggályait felrúgva – mindent megtesz, hogy rávegye vállalatait a kitermelés fokozására – magyarázta a szakértő. 

A korábbi nehézségeket túlélő cégek azonban egyelőre óvatosak, és a bevételeiket inkább a befektetők kifizetésére fordítják. A technológia költségei az elmúlt években megemelkedtek, és a palaolaj-kitermelők tisztában vannak vele, hogy az európai pozíciójukat a szankcióknak köszönhetik, a keleti piacokon pedig – a magasabb költségek miatt – továbbra sem rúghatnak labdába. Ha az unió úgy dönt, hogy a sarkára áll, és változtat szankciós politikáján vagy az OPEC olajkartell elkezdi fokozni hagyományos kitermelését, az árak le fognak esni, és a palaolaj-beruházások könnyedén újra veszteségessé válhatnak.

Hortay Olivér szerint Európa szempontjából a helyzet nem túl biztató. A globális kereskedelmi láncok kettészakadása és az orosz energiaszállítások hirtelen elvágása amerikai függésbe kormányozta az uniót. 

– Az új kiszolgáltatottságnak pedig új költségei lesznek. Ha Bidennek nem sikerül rávennie vállalatait a bővítésre, Európa tartósan alacsony energiakínálattal és magas árakkal szembesülhet. Ha viszont az amerikai vállalatok beadják a derekukat, és növelik kapacitásaikat, el fogják várni a képviselőiktől, hogy geopolitikai eszközökkel fenntartsák piaci pozíciójukat. Ez pedig további konfliktusokhoz és ugyanúgy magas árakhoz vezet majd. Európának egyik forgatókönyv sem kedvez – ismertette az üzletágvezető.

Végül hozzátette: Európának nem használ a globális kereskedelmi konfliktus fokozódása. Az uniós vezetőknek arra kell törekedniük, hogy minden nagy energiatermelővel elfogadható kapcsolatot ápoljanak, mert enélkül az EU vásárlóként nem lesz képes érvényesíteni érdekeit.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Reuters/Carlos Garcia Rawlins)