Akadály a magas alapkamat
– A következő nagy feladatot, kihívást a kamatoldalon érzékelem. A gazdasági növekedésnek és fenntarthatóságnak a legnagyobb akadálya most a válságzónákra jellemző magas alapkamat, amely jelenleg tizenhárom százalék. Ennek negatív hatása leginkább beruházási oldalon mutatkozik meg, amely közvetlenül az építőiparra hat leginkább, ahogy ez már a visszaeső megrendelésszámon is látszik. Megítélésem szerint ez a kamatszint egyre kevésbé indokolt – hangsúlyozta.
Szerinte már most érdemes olyan lépéseket megfontolni, amelyek elvezetnek a kiszámítható kamatcsökkentéshez. Ezzel lehet megtámogatni azokat a pozitív folyamatokat, amelyeket fentebb felsorolt.
Az MKIK elnöke beszélt arról is, miszerint lassan meg kell tervezni az árstopok kivezetését, amely egy gazdaságpolitikai feladat. – Ehhez kezdenek összeállni a szükséges feltételek. Ilyen az infláció és a forint árfolyamának a kedvező alakulása, de ide sorolható a növekedés és a fogyasztás visszaesése is. Ez mind abba az irányba mutat, hogy újra kell gondolni az ársapkák fenntartását – mondta.

Fotó: Havran Zoltán
Mentsvár a Széchenyi-kártya
Parragh László kiemelte, a kormány akciótervének több elemét azonban mindenképpen érdemes tovább működtetni. Ilyen például az energiaintenzív kis- és közepes cégek, illetve a turisztika területén működő vállalkozások támogatása, vagy éppen a Széchenyi-kártya-program.
– A Széchenyi-kártya kedvező hitelkonstrukciói sok vállalkozásnak az utolsó mentsvárat jelentik, más úton ugyanis nem juthatnak támogatott hitelhez. A kereskedelmi bankok jelenleg olyan kondíciókat követelnek meg, amelyeknek nagyon nehéz megfelelni. Ez is azt mutatja, hogy lépnie kellene a Magyar Nemzeti Banknak. Akkor kell átmenni a folyón, ha odaértünk. Most pedig már látjuk a folyó partját – tette hozzá az elnök.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!