– Nem annyira divat vagy szokás, sokkal inkább anyagi helyzet kérdése, hogy lassan átalakulnak a téli szabadságok úti céljai és a kikapcsolódás módja. Időben pedig a változás összefügghet a fapadosok térhódításával, illetve a Covid előtti időszak egyre növekvő idegenforgalmi igényeivel – válaszolta érdeklődésünkre Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. Majd hozzátette, mostanában talán az a legjellemzőbb, hogy kezdenek helyreállni a Covid előtti állapotok: nő az utazási kedv, ismét egyre többen hajlandók messzebb úti célokat is választani.
A Mabisz rendelkezésére álló generált, összesített utasbiztosítási piaci adatokról általánosságban Lambert Gábor elmondta:
az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el az utazó számára, mindkettőnek más a funkciója. Az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás-biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig). Ezek a biztosítások elérhetők külön-külön megvásárolva és egyben – úgynevezett kombinált termék formájában is.
Az utasbiztosítás, amit BBP-biztosításnak is nevez a szakma a baleset, betegség és poggyász szavak betűszavaként, habár ma már több biztosítási fedezetet is tartalmazhat. Talán legfontosabb szolgáltatása, hogy 24 órában elérhető telefonos segítséget nyújt, amelynek keretében többek között koordinálja az utazás során felmerülő egészségügyi probléma kapcsán szükséges sürgősségi orvosi ellátást. Ezen túlmenően a választott terméktől függően különböző összeghatárig tartalmazhat betegségbiztosítást, baleset-biztosítást, poggyászbiztosítást, az utazáshoz kapcsolódó segítségnyújtási szolgáltatásokat, gépjármű-asszisztenciát, továbbá felelősségbiztosítást, jogvédelmibiztosítás-fedezetet. A biztosító „kockázatviselése” ebben az esetben az utazás idejére szól, azaz az utasbiztosítás alapvetően az utazás első napjától a hazaérkezésig érvényes.
Az útlemondás/stornó biztosítás „kockázatviselése” az utazási szolgáltatás – többek között szállás, repülőjegy – lefoglalásától, az ehhez az időponthoz kapcsolódó szerződéskötéstől – az utazás kezdőnapjáig szól. Fő funkciója az utasbiztosítástól eltérően az, hogy ha az utas, jellemzően váratlanul fellépő egészségügyi okból nem tud elutazni, akkor térítse az esetlegesen fizetendő bánatpénzt/kötbért, egyszerűen fogalmazva, a lemondási költséget. Fontos, hogy a lemondás okait (biztosítási esemény) a biztosítás általános szerződési feltételeit (biztosítási feltétek) tételesen felsorolják, a szerződés alapján a biztosító csak az ott nevesített esetekben (biztosítási események bekövetkezése esetén) fizet kártérítést. Ezek az események jellemzően a biztosított vagy közvetlen családtagja váratlan megbetegedéséhez kapcsolódnak.
Ami igazán újdonságnak számít, azt a Covid hívta életre. Korábban a járvány kizárásnak minősülhetett a biztosítási szerződésekben, ma az utasbiztosítások kiterjednek a covidos megbetegedések egészségügyi költségeinek kezelésére is – hangsúlyozta a kommunikációs vezető.
A Groupama Biztosító és az OTP Bank megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból mindenesetre az derül ki, hogy
az idén télen a magyarok tizede tervez téli külföldi utat, és a síelők kisebbségbe kerültek a hazainál melegebb klímájú úti célokat választókkal szemben; az utazók többsége egy várost tervez felfedezni. A síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltés, ami bekövetkezhet amiatt is, hogy az enyhe időjárás miatt jóval kevesebb hó hullik idén télen az európai sípályák területein, mint korábban.
A célországok listáján Ausztria áll az első helyen 32 százalékkal, Szlovákia a második, Lengyelország és Németország azonos eredménnyel a harmadik. A melegebb éghajlatú régiókban Törökország, Egyiptom, Thaiföld és a Kanári-szigetek a legvonzóbbak télen az utazók számára.
A válaszadók több mint 60 százaléka az elmúlt évek tapasztalatai alapján most fontosabbnak tartja, hogy legyen utasbiztosítása, és nagyjából ugyanennyien figyelnek arra, hogy a csomagban minél magasabb szintű vagy értékű szolgáltatások szerepeljenek.
A válaszokból az is kiderült, hogy a téli utazók többsége (62 százaléka) mindig biztosítással a zsebében vág neki az útnak, de 13 százalék azok aránya, akik ezt soha nem teszik meg, minden negyedik megkérdezett pedig csak kivételes esetben köt biztosítást.
A már megszokott és az új biztosítások között azért még mindig a síbalesetek számítanak tipikusnak a Mabisz statisztikái szerint. – Itt érdemes felhívni a figyelmet arra – különösen a nyugat-európai sípályákon egyre fontosabb –, hogy a biztosítás tartalmazzon felelősségbiztosítási elemet is. Elég arra a múltkori esetre emlékeztetni, amikor egy magyar snowboardos tömeges balesetet okozott – idézi fel Lambert Gábor. Ha ilyenkor a következményeket magunknak kell fedezni, az akár többmilliós tétel is lehet.
Az Olaszországba utazóknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-jétől bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal is sújthatják.
A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható biztosításoknak azonban van egy viszonylag alacsony limitje, ezért mindenképpen érdemes olyan utasbiztosítást kötni, amely tartalmazza a felelősségbiztosítást is, és amely az egészségügyi fedezeten kívül a dologi károkra is kiterjed.
Ha nem síelni mennek az ügyfelek, akkor az általános utasbiztosítás mellett vízi sportokra, búvárkodásra, trópusi túrák során előforduló balesetekre igyekeznek biztosítást kötni, már ha van olyan biztosító, amelyik vállal ilyen eseteket. A becslések szerint egyébként a külföldre utazóknak nagyjából az ötven-hatvan százaléka köt utasbiztosítást – fűzte hozzá a Mabisz kommunikációs vezetője.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: NurPhoto via AFP)
