Farkas Sándor: A magyar mezőgazdaság 2030-ra utolérheti Nyugat-Európát

A magyar agrárium elismertsége talán soha nem volt olyan jó, mint jelenleg – mondta Farkas Sándor Nagymágocson. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete által rendezett fórumon arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság kiemelt stratégiai ágazattá vált, minden nehézség ellenére képes volt a megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos élelmiszer előállítására.

Budapest, 2022. november 21. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. november 21-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Emlékeztetett: az inputanyag árak az elmúlt időszakban „szinte elviselhetetlen mértékben” emelkedtek. Kifejtette: a közelmúltban a földgázárak mérséklődése nyomán csökkenésnek indultak a műtrágyaárak, de nem valószínű, hogy visszatérnek a háború előtti szintre.

A hazai gabonapiac az ukrán gabona behozatala következtében teljesen hektikussá vált, a helyzet kezelésére azonban több keleti tagország kérése ellenére nem kapunk uniós támogatást – mutatott rá Farkas Sándor, kiemelve: a minőségi problémákat az ellenőrzés erősítésével igyekszik orvosolni a kormányzat.

Az új agrártámogatási rendszer szabályait úgy igyekeztek meghatározni, hogy a magyar adottságokhoz illeszkedve legkönnyebben teljesíthetők legyenek az uniós előírások – erről már Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt.

2027-ig mintegy 5300 milliárd forint közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, ezek elnyeréséhez azonban a korábbinál sokkal erősebb zöld feltételeket kell teljesíteni – jelentette ki. Hozzátette: ezek a zöld előírások az összes uniós forrással rendelkező területalapú és állattartáshoz kapcsolódó támogatás mögött megjelennek.

Példaként említette, hogy az őszi, nyári betakarítású kultúrák után a talajborítást fenn kell tartani. A 10 hektár alatti termelőket, az ökológiai gazdálkodókat, a döntő arányban gyepen gazdálkodókat leszámítva előírás a kötelező vetésváltás is a szántóterületeken – részletezte. Minden évben, minden mezőgazdasági parcella egyharmadán a hibridkukorica vetőmagjának előállítását kivéve új növényt kell termeszteni, szabályosan lebonyolított másodvetés azonban feloldja ezt a kötelezettséget – mondta.

Az idei évre azonban az orosz–ukrán háború miatt ez alól az előírás alól átmeneti mentességet kaptak a termelők, ennek ellenére vannak olyan kultúrák, amik egymás utáni termesztése elsősorban növényegészségügyi okokból tilos – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

Kifejtette: a gazdálkodóknak a parlagot is beleértve a szántóterületek négy százalékát nem termő területként kell kezelniük, bizonyos feltételek teljesítése esetén ez az arány három százalékra mérsékelhető.

Az uniós szabályok változását kihasználva több területtípus bevonható a támogatható körbe, így a biodiverzitás szempontjából értékes vizenyős területek vagy a széleróziót mérséklő fás szegélyek – mondta az államtitkár. A területalapú alaptámogatás 147 euró körül alakul hektáronként, amit az 1200 hektár alatti gazdálkodók esetén újraelosztó támogatás egészít ki. Ennek mértéke 10 hektárig 80 euró/hektár, 11-150 hektárig 40 euró/hektár lesz várhatóan – részletezte.

Az agroökológiai program minden gazdálkodó számára elérhető. A termelők a szántó, gyep és ültetvény esetében is minden évben dönthetnek úgy, hogy a választható jó gyakorlatokat teljesítve igénylik-e a 80 euró/hektár támogatást – szögezte le. Hozzátette: a fiatal gazda támogatás hektáronként 157 euróra emelkedik, a támogatható terület nagysága 300 hektárra növekszik a jelenlegi 90-ről.

Borítókép: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)