Egy nehéz időszak után a magyar mezőgazdaság az elmúlt 10-12 évben ismét talpra állt, a támogatáspolitika pedig lehetővé teszi, hogy a megálmodott fejlesztések megvalósuljanak – fejtette ki Farkas Sándor. Hangsúlyozta: a magyar agrárium 2030-ra nagyon közel kerülhet vagy akár utol is érheti a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokat.
Farkas Sándor: A magyar mezőgazdaság 2030-ra utolérheti Nyugat-Európát
A magyar agrárium elismertsége talán soha nem volt olyan jó, mint jelenleg – mondta Farkas Sándor Nagymágocson. Az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete által rendezett fórumon arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság kiemelt stratégiai ágazattá vált, minden nehézség ellenére képes volt a megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos élelmiszer előállítására.
Emlékeztetett: az inputanyag árak az elmúlt időszakban „szinte elviselhetetlen mértékben” emelkedtek. Kifejtette: a közelmúltban a földgázárak mérséklődése nyomán csökkenésnek indultak a műtrágyaárak, de nem valószínű, hogy visszatérnek a háború előtti szintre.
A hazai gabonapiac az ukrán gabona behozatala következtében teljesen hektikussá vált, a helyzet kezelésére azonban több keleti tagország kérése ellenére nem kapunk uniós támogatást – mutatott rá Farkas Sándor, kiemelve: a minőségi problémákat az ellenőrzés erősítésével igyekszik orvosolni a kormányzat.
Az új agrártámogatási rendszer szabályait úgy igyekeztek meghatározni, hogy a magyar adottságokhoz illeszkedve legkönnyebben teljesíthetők legyenek az uniós előírások – erről már Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár beszélt.
2027-ig mintegy 5300 milliárd forint közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, ezek elnyeréséhez azonban a korábbinál sokkal erősebb zöld feltételeket kell teljesíteni – jelentette ki. Hozzátette: ezek a zöld előírások az összes uniós forrással rendelkező területalapú és állattartáshoz kapcsolódó támogatás mögött megjelennek.
Példaként említette, hogy az őszi, nyári betakarítású kultúrák után a talajborítást fenn kell tartani. A 10 hektár alatti termelőket, az ökológiai gazdálkodókat, a döntő arányban gyepen gazdálkodókat leszámítva előírás a kötelező vetésváltás is a szántóterületeken – részletezte. Minden évben, minden mezőgazdasági parcella egyharmadán a hibridkukorica vetőmagjának előállítását kivéve új növényt kell termeszteni, szabályosan lebonyolított másodvetés azonban feloldja ezt a kötelezettséget – mondta.
Az idei évre azonban az orosz–ukrán háború miatt ez alól az előírás alól átmeneti mentességet kaptak a termelők, ennek ellenére vannak olyan kultúrák, amik egymás utáni termesztése elsősorban növényegészségügyi okokból tilos – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
Kifejtette: a gazdálkodóknak a parlagot is beleértve a szántóterületek négy százalékát nem termő területként kell kezelniük, bizonyos feltételek teljesítése esetén ez az arány három százalékra mérsékelhető.
Az uniós szabályok változását kihasználva több területtípus bevonható a támogatható körbe, így a biodiverzitás szempontjából értékes vizenyős területek vagy a széleróziót mérséklő fás szegélyek – mondta az államtitkár. A területalapú alaptámogatás 147 euró körül alakul hektáronként, amit az 1200 hektár alatti gazdálkodók esetén újraelosztó támogatás egészít ki. Ennek mértéke 10 hektárig 80 euró/hektár, 11-150 hektárig 40 euró/hektár lesz várhatóan – részletezte.
Az agroökológiai program minden gazdálkodó számára elérhető. A termelők a szántó, gyep és ültetvény esetében is minden évben dönthetnek úgy, hogy a választható jó gyakorlatokat teljesítve igénylik-e a 80 euró/hektár támogatást – szögezte le. Hozzátette: a fiatal gazda támogatás hektáronként 157 euróra emelkedik, a támogatható terület nagysága 300 hektárra növekszik a jelenlegi 90-ről.
További Gazdaság híreink
Borítókép: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezFélelmetes hanyatlásba kezdett Németország
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.
Pályamódosítást hoz az akcióterv
A gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani.
A bankok már kínálják a munkáshitelt, elfogadták a költségvetést
Ez történt a héten a gazdaságban.
A MOHU ismertette az új lomtalanítási rendszer részleteit
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Orbán Viktor: Magyarország a magyaroké
Szoboszlai összekulcsolt kezekkel aggódik a barátja miatt a szörnyű sérülés után + videó
Így lesz tökéletes a cukormáz - 5 profi tipp, recepttel!
Itt a bejelentés: kiderült, hogyan juthatott be a térre a terrortámadás elkövetője Magdeburgban – térképen mutatjuk!
Most kaptuk a lesújtó hírt: elhunyt a többszörös magyar bajnok, olimpikon
Keresztre kötözött és ketrecbe zárt katonák – elképesztő dolgok derültek ki egy ukrán egységről
Így ütközött a kórház falának a helikopter + videó
3 tökéletes és nagyon finom bejglitöltelék
Óriási tüntetés a magdeburgi támadás miatt Németországban + videó
Félelem uralkodik Magdeburgban – exkluzívan nyilatkozott egy helyi magyar nő a lapunknak
Hansi Flick meglepő nyilatkozatot adott a Barcelona újabb veresége után
Elon Musk durván bírálta Scholzot a magdeburgi brutális terrortámadás miatt
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezFélelmetes hanyatlásba kezdett Németország
Akkora a baj, hogy magával ránthatja Európát.
Pályamódosítást hoz az akcióterv
A gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani.
A bankok már kínálják a munkáshitelt, elfogadták a költségvetést
Ez történt a héten a gazdaságban.
A MOHU ismertette az új lomtalanítási rendszer részleteit
A cél az, hogy a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosuljon újra.