Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. A magyarországi építőipar 2016-tól folyamatosan, látványos növekedési pályán volt 2022 végéig. A járvány előtti 2019. évben elérte a gazdasági válság (2008–2014) előtti termelési szintet, majd évről évre 10–15 százalék között bővült összehasonlítható árakon számolva – közölte lapunkkal Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, hozzátéve, hogy tavaly ez a növekedési ütem a negyedére csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint a tavalyi év decemberében az építőipari termelés mértéke 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 1,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal csökkent. Tavaly az építőipar termelése három százalékkal így is meghaladta a 2021. évit.
Nem volt kivédhető az építőipari áremelés
A jelentés szerint az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 24,5 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez mérten, főként
egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt.
Koji László ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy 2021–2022 nagy kihívása a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése volt a magyar építési piacra. A 48 százalékos nagyságrendben import termékeket beépítő magyar építési piacon 15–160 százalék közötti építőanyag- és alapanyag-áremelkedés történt.
Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedés azonban nem volt kivédhető
– hangsúlyozta a szakszövetség elnöke.
Kevesebb lakásépítés és állami beruházás
Koji László kifejtette, hogy Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021–2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart 2022 második fél évében nehéz piaci helyzetbe hozta, elindult a rendelésállomány csökkenése. Emlékeztetett rá, hogy a kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024 utáni időszakra.
A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot az idén. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.
Koji László arra is kitért, hogy az elmúlt két évben évről évre átlagosan 15–17 százalék közötti bérfejlesztés volt az ágazatban. Ennek eredményeként 2022 végén a szakmunkásoknál az átlagkereset eléri a 400 ezer forintot, a mérnöki körben 650 ezer és egymillió forint között szóródik a munka bonyolultságának függvényében.
Összességében azonban a jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra háromnegyede körül van a havi 395 ezer forint értékkel.
Kellő mértékben nem gyorsultak fel az állami és önkormányzati beruházások előkészítései, nem rövidültek a gazdasági perek és nem valósult meg a piac erőteljesebb ellenőrzése sem
– hangsúlyozta Koji László, hozzátéve, hogy az ÉVOSZ 2022 kiemelt változásának tekinti az Építési és Közlekedési Minisztérium létrejöttét, amely e problémák megoldására is koncentrálni tud.
Árcsökkenés várható?
Az év végére a kivitelezési költségek terén már enyhülés következett be, mégpedig a kormányzati beruházások felülvizsgálata, vagyis az állami megrendelések terén bekövetkezett csökkenés miatt. E költségcsökkenés százalékos mértéke ugyanakkor nem érte el a két számjegyű tartományt, hiszen az infláció és a magas energiaárak ellentétesen hatottak – mondta ezzel kapcsolatban Nemes Rudolf, a Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks vezérigazgatója.
Már most is tapasztaljuk, hogy a magas kamatok csökkentik a beruházási hajlandóságot, ez pedig azt eredményezi, hogy tovább mérséklődhetnek a kivitelezési költségek
– fogalmazott a vezérigazgató.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
