Az Egyesült Államok, Kína és Európa között, az energiaválság nyomán egyre inkább éleződik a verseny. A vetélkedés következtében mind gyakrabban merül fel, hogy a Kínával vívott kereskedelmi háború új lendületet vehet. Felmerül a kérdés, vajon mely gazdaságot viselik meg jobban a különféle külpiaci sokkok és korlátozások – teszi fel a kérdést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
Az USA és Kína között már régebben kezdődött a kereskedelmi háború
Már az orosz–ukrán háború és a koronavírus-járvány előtti években egyre gyakrabban felmerülő kérdéssé vált a nemzetközi kereskedelem korlátozása. Az Egyesült Államok és Kína között kereskedelmi háború bontakozott ki a 2010-es évek végén.
„Amerika felismerte a Kína részéről érkező kihívást, amely egyeduralkodó gazdasági nagyhatalmi pozícióját kezdte fenyegetni. A 2000-es évek óta robbanásszerűen fejlődő kínai gazdaság ellen Amerika kereskedelmi korlátozásokat vezetett be, amelyekre reagálva az ázsiai ország is hasonló intézkedéseket foganatosított. Majd 2020-ban a koronavírus-járvány korlátozta a globális gazdaságot, és azon belül a nemzetközi kereskedelem működését”
– mutat rá írásában Németh Viktória senior kutató. Majd hozzáteszi: a járvány utáni újranyitás sem volt mentes a nehézségektől, a nemzetközi ellátási láncok törékenysége áruhiányokban nyilvánult meg. 2022-től pedig számos ország Oroszországgal szemben vezetett be korlátozó intézkedéseket.
A világgazdaság bezárkózása azonban nem biztos, hogy megáll ezen a ponton. Fennáll annak az eshetősége, hogy Kína és a nyugati országok között folytatódik az elhidegülés, amely a külkereskedelemre is kiterjed. E folyamat jelentős fordulatot jelent az elmúlt évtizedek fokozatos világgazdasági nyitásához képest.
Növekvő és átrendeződő globális kereskedelem
A kereskedelem jelentősen bővült az elmúlt négy évtizedben. Az UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) adatai alapján 1979-es energiaválság idején a kereskedelem a globális GDP 36 százalékát tette ki, 2019-re ez a szám 60 százalékra nőtt. A bővülés a globális kereskedelmi verseny átrendeződésével járt, és így, például az ázsiai régióban, több ország egyre fontosabb szerephez jutott a világgazdaságban és -kereskedelemben. Az 1970-es évek óta, de különösen 2000-es éveket követően Kína robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, a globális kereskedelem perifériájáról a világ export-központjává vált. Emellett számos gazdaság emelkedett fel. Például Mexikó és Vietnam is jelentősen növelte az exportját.
Miközben az Egyesült Államok és Németország az évek során szinten tartotta versenyképességét, az Egyesült Királyság súlya jelentősen visszaesett. A történelmileg kereskedő nemzetnek számító britek súlya az elmúlt évtizedben csökkent a globális kereskedelemben, és így 2020-ban először maradt le a világ 10 legnagyobb exportőrének listájáról.
Európa, a sok kis államával a legnyitottabb gazdaság
Általánosságban a kisebb gazdaságokra jellemző, hogy nagyobb külpiaci nyitottsággal rendelkeznek, és GDP-jük (bruttó hazai termékük) növelése során nagyban támaszkodnak a kivitelre. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az országok kis méretéhez képest relatív nagyobb a súlyuk a világkereskedelemben. Így van ez a távol-keleti államok esetében: Malajzia 130,6, Vietnam 186,5, vagy Szingapúr 338,3 százalékos súllyal. Ugyanakkor régiónk országaira is jellemző a nagyobb külpiaci nyitottság: Magyarországon 162,8, Csehországban 142,5 százalék és Szlovákiában 187,8 százalék a külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya. Lengyelország esetében a nagy belső piac miatt az előbbi országoknál kisebb a külpiaci nyitottság (112,4 százalék), de az Európai Unió átlagát (92,8 százalék) meghaladó a külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya.
Németh Viktória szerint a legjelentősebb gazdaságokat vizsgálva Európa mutatja a legnagyobb gazdasági nyitottságot. Az Európai Unió külpiaci nyitottsága a globális átlag, azaz 56,5 százalék feletti. Összesítésben Európa még mindig a világ legnagyobb exportőre, 29,7 százalékos súllyal. Eközben Kína külkereskedelme a GDP arányában 37,5 százalékos volt 2021-ben.
2007 óta Kína a legnagyobb exportőr, 2021-ben már a nemzetközi kivitel 15 százalékát az ázsiai ország bonyolította. Az Egyesült Államok pedig annak ellenére, hogy a legjelentősebb gazdaságok közül a legzártabb, a külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya 25,5 százalék volt. Eközben a világ exportjának 7,8 százalékát adta 2021-ben. E jelenség arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a kereskedelmi korlátozások leginkább Európát érinthetik érzékenyen.
Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP)
