Míg Európa-szerte folytatódott tavaly az energiaárak meredek emelkedése, hazánk továbbra is jó helyzetben volt ezen a téren: az Eurostat legfrissebb adataiból az olvasható ki, hogy
a háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában. A magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük száz kilowattóra (kWh) gázért és 10,8 eurót száz kilowattóra villamosenergiáért.
A vizsgált időszakban a gázért Európában Magyarország után Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) kellett a legkevesebbet fizetni. A legmagasabb gázköltségekkel pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) kellett számolniuk a fogyasztóknak – áll az uniós statisztikai hivatal jelentésében.
Az Európában legalacsonyabbnak számító, 10,8 eurós magyarországi villamosenergia-árakat Bulgária (11,5 euró) és Málta (12,8 euró) követte. A legmagasabb árat Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42 euró) fizették a fogyasztók.
Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022 második felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak az EU-ban drasztikusan megnőttek. Míg 2021 azonos időszakában 23,5 eurót kellett fizetni száz kilowattóra villamosenergiáért, 2022 második felében már 28,4 eurót. A gázárak szintén emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, 7,8 euróról 11,4 euróra száz kilowattóránként.
A gázárak mind a 27 uniós országban emelkedtek 2021 második fele és 2022 azonos időszaka között. Csehországban (231 százalék), Romániában (165 százalék), Lettországban (157 százalék), Litvániában (112 százalék) és Belgiumban (102 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben. A földgáz ára a háztartások számára Svédországban 157 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlagár.
A háztartási villamosenergia-árak terén a legjelentősebb emelkedést Romániában (112 százalék), Csehországban (97 százalék), Dániában (hetven százalék), Litvániában (65 százalék) és Lettországban (59 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb szintű áremelkedést pedig Luxemburgban (három százalék), Ausztriában és Németországban (mindkettő négy százalék), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő öt százalék).
A statisztikai hivatal jelentése arra is rávilágít: az ukrán–orosz háború előtt kezdődő, de a 2022 második felében tovább fokozódó áram- és gázáremelkedés a közelmúltban a stabilizáció jeleit mutatta, részben az tagállamok kormányainak beavatkozásának köszönhetően. Az uniós országok többek között adót és díjakat csökkentettek, bevezették a fogyasztók ideiglenes adómentességét, árplafont állapítottak meg, egyösszegű támogatást nyújtottak, néhány ország pedig szabályozott energiaárakat alkalmazott – sorolta az unió statisztikai hivatala.
Hazánkban a háború és a szankciós politika következtében kialakult energiaárak miatt, a családok védelme érdekében a kormány tavaly augusztustól életbe léptette a rezsicsökkentés máig is érvényes új szabályait. Ennek értelmében a lakosságnak továbbra is rezsicsökkentett áron érhető el az áram és a gáz az átlagfogyasztás mértékéig.
Borítókép: Száz kilowattóra gázért 3,5 eurót fizettek a magyarok a tavalyi év második felében, míg az európai átlagár 11,4 euró volt (Fotó: AFP)
