Már ilyen is van: abból profitál a cég, hogy szabadságra küldi a dolgozókat

A munkáltatók egyre inkább rájönnek, hogy érdemes törődni a munkatársak lelkivilágával, mert kevesebben mondanak fel vagy mennek betegszabadságra – írja a VG.

Magyar Nemzet
Forrás: VG2023. 04. 23. 14:45
Budapest, 2022. december 8. Iroda a Mol Campus épületében Budapesten, a Kopaszi-gát mellett az avatás napján, 2022. december 8-án. A 143 méter magas, nettó 86 ezer négyzetméter alapterületû épületben 2500 ember fog dolgozni. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyugati országokban egyre elterjedtebb az extra pihenőnap, akár fizetett formában is, hogy a stressztől szenvedő alkalmazott fel tudja dolgozni a hétköznapokban felgyülemlő feszültséget. Egy amerikai fintechcég, a NerdWallet negyedévente nyolc óra pihenőidőt fizet a dolgozók munkaidejéből, emellett öt év munkaviszony után öt hét szabadságot is ad. Kijelölnek továbbá évente négy napot, amikor leáll a vállalat, és mindenkit pihenni küldenek. Így senkinek nem okoz problémát, hogy a kolléga szabadságon van, és nem kell aggódni az időközben felhalmozódó feladatok miatt sem.

Az extra szabadnapokon túl több cégnél irodai speciális helyiségeket jelölnek ki. Az Adobe és a LinkedIn olyan 

„nyugiszobákat” alakított ki, ahol a dolgozók kivonhatják magukat a zajos irodákból és a folytonos interakciókból, 

esetleg meditálhatnak egy nehéz megbeszélés után. Az Adobe dolgozói szabadtéri kosárlabdapályán és kézműveshelyiségekben is levezethetik a feszültséget.

 

Megelőzni a bajt – de nem mindenhol lehet

A Gallup nemrég közzétett egy felmérést arról, hogy világszerte történelmi mélypontra süllyedt a munkahely iránti elkötelezettség. Ezt nagyrészt azzal magyarázzák, hogy a munkavállalók hiányolják a törődést. Az American Psychological Association és az Ernst & Young elemzése is azt támasztja alá, hogy azok a dolgozók, 

akik olyan gyakori mentális egészségügyi problémákkal küzdenek, mint a szorongás, a kiégés vagy a depresszió, nagyobb valószínűséggel adják fel az állásukat.

A 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány és lélektani hatásai még kiszolgáltatottabbá tették az embereket a mentális betegségekkel szemben. A pandémia miatti kényszerű bezártság után a tömegtől elszokott alkalmazottak rosszul élték meg a visszatérést a nyitott irodába.

A mentális egészséget támogató szabadnaprendszer alkalmazhatósága ugyanakkor 

nehezen képzelhető el például az egészségügyben és azokban a munkakörökben, amelyekben a nap huszonnégy órájában több műszakban jelen kell lenni. 

Éppen azok az ágazatok és pozíciók nem elég rugalmasak az újszerű alternatívákra, amelyeknél a leginkább érvényesül a stresszfaktor – olvasható a VG cikkében.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.