A német pénzügyi felügyeleti hatóság, a BaFin a bankokkal és pénzintézetekkel kapcsolatos fogyasztói panaszok számának erőteljes növekedését tapasztalta. Egy felmérés szerint ötödével több panasz érkezett az előző évhez képest 2022-ben, így összesen 15 ezerre emelkedett a bejelentések száma. A fogyasztóvédők is a megkeresések és az ügyfelek bizonytalanságának növekedéséről számolnak be.
A Deutsche Kreditwirtschaft, a német pénzintézetek lobbicsoportja természetesen hallani sem akar a bizalomvesztésről, és úgy véli, hogy ez egy normális jelenség. Egyre több szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek valóban egyre kevésbé bíznak a bankjaikban Németországban. – Már az a puszta tény, hogy a fogyasztók egyre többet kérdeznek és kérik a tanácsunkat, elég bizonyíték arra, hogy nem bíznak teljes mértékben az intézményekben – mondja a német sajtónak Niels Nauhauser, a stuttgarti fogyasztói tanácsadó központ bankokkal és időskori ellátással foglalkozó szakértője.
Más szövetségi államokban a fogyasztóvédők már bírósági pereket nyertek a prémium megtakarítási szerződések egyoldalú kamatmódosításai, a pénzügyi befektetések érthetetlen fenntarthatósági ígéretei vagy az ügyfelek kifejezett beleegyezése nélkül végrehajtott feltételváltoztatások miatt.
A pénzintézetek részéről sem fekete és fehér a kérdés. Különösen a szövetségi legfelsőbb bíróság (BGH) 2021. áprilisi döntése óta vannak nézeteltéréseik az emberekkel. Azóta a bankok ügyfeleinek kifejezetten bele kell egyezniük az általános szerződési feltételekbe (ÁSZF) – beleértve az ÁSZF vagy az árak minden vonatkozó módosítását. Azóta sok bank hiába próbálkozik azzal, hogy minden ügyfél beleegyezését megszerezze. Egyes bankok most már drasztikus intézkedésekhez folyamodnak, például a szerződés felmondásával fenyegetőznek, míg mások ismételten megkeresik az ügyfeleket, hogy megszerezzék beleegyezésüket. A német iparági szövetség szakértője szerint azonban óriási pénzügyi és bürokratikus terhet jelent a több mint 110 millió németországi számlatulajdonos hozzájárulásának megszerzése.
A BGH döntése előtt elegendő volt az ügyfeleket pusztán tájékoztatni a feltételek közelgő változásáról. Ha az ügyfelek nem emeltek kifogást, a módosításokat elfogadottnak tekintették.
Az EY tanácsadó cég felmérése szerint egyébként a németek 31 százaléka alig, vagy egyáltalán nem bízik a pénzügyi szektorban, és a bizalmi válság annak is köszönhető, hogy a szektor többször is a maga javára módosította a feltételeket – véli Sascha Straub, a bajor fogyasztói tanácsadó központ pénzügyi kérdésekkel foglalkozó osztályának vezetője.
