Egyfelől a családok csak korlátozottan képesek visszafogni fogyasztásukat, így a magas árakkal csekély mennyiségű energia takarítható meg. A törekvés környezetvédelmi haszna tehát kicsi, a társadalmi költsége viszont nagy.
Az Economist szerint például, ha nem lettek volna Európában rezsitámogatások, a mostani enyhe télen is 26 ezerrel többen veszítették volna életüket.
– Másfelől az energiaválság arra is rámutatott, hogy amikor baj van, a kormányok hiába várnak az Európai Bizottság segítségére, a központosított szabályozás túlságosan lassú és körülményes. A tagállamok ilyenkor csak magukra számíthatnak. Ezt jól szemlélteti, hogy az energiaválság kirobbanását követően fél évbe telt, mire Brüsszel egyáltalán az ajánlásait megfogalmazta. Csakhogy ekkorra a tagállamok többségében már a támogatási programok is működtek – ismertette az üzletágvezető.
Ráadásul a rezsicsökkentésről szóló vita valójában már évekkel ezelőtt lezárult. A Magyarország ellen indított brüsszeli eljárás ugyanis – egy többéves jogi procedúra után – a bíróságon is elbukott. Ennek ellenére az Európai Bizottság úgy támadja meg minden adandó alkalommal az intézkedést, mintha mi sem történt volna.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!