A hazai kis- és közepes vállalkozások háromszor annyi támogatáshoz jutottak az elmúlt évek során, mint a multinacionális nagyvállalatok – derül ki a Makronóm Intézet legújabb elemzéséből. Ebben azt vizsgálták, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint. Az eredmények alapján elmondható, hogy a 2020. február és 2023. február között odaítélt
több mint 3600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták, és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok.
A támogatások eredményeként a kkv-k körében így közel 5200, míg a nagyvállalatoknál közel 3600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Mindebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput jelentő nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek.
(2020. február–2023. február, milliárd forint). Forrás: Makronóm Intézet
A munkahelyvédelmi és munkahelyteremtő programok közel 986 ezer munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá – részletezi a tanulmány. Ezen munkahelyek 84 százalékban a kis- és középvállalkozásokhoz, 16 százalékban pedig nagyvállalatokhoz kötődnek. Az elemzők azt is megnézték nemzetközi összehasonlításban, hogyan alakult az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték termelő képessége, vagyis hatékonysága.
Ez alapján 2010 és 2019 között a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások hatékonysága növekedett a leggyorsabb ütemben a visegrádi országok (V4) körében. A bővülés mértéke a kkv-k esetében Magyarországon 45, Lengyelországban 41, Csehországban 39, Szlovákiában pedig nyolc százalékot tett ki.
Az eredményekhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult a vállalkozóbarát adópolitika is, ugyanis a Világbank módszertana szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése. A Világbank adatai alapján míg 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította egy átlagos középvállalat adózásra, ami a visegrádi országok közt a legmagasabb értéket jelentette, addig 2023-ban 32,5 százalékát, azaz arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Csehországban egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 és 2023 között alig változott (–0,3 százalékpont), Lengyelországban kismértékben csökkent (–1,4 százalékponttal), Szlovákiában pedig még növekedett is (1,3 százalékponttal).
Borítókép: A hazai kkv-k körében közel 5200 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a vizsgált három év alatt (Fotó: Éberling András)
