Globalizált rendszer és nyitott gazdaságok

A jelenlegi globalizált gazdasági rendszerben a nemzetközi kereskedelem a növekedés és a fejlődés fontos hajtóereje, a globális áruforgásba kevésbé integrált országok viszont hátrányos helyzetbe kerülnek.

20220210 Budapest Elindult az első elektromos hajtású konténerszállító kamion tegnap a Metrans Kft. vasúti áruszállító társaság csepeli termináljáról. A jármű a Metrans csoport partnere, a Win Capital flottájába tartozik. Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG A képen: elektromos kamion Fotó: Kallus György/Világ gazdaság

A kereskedelem GDP-arányosan Franciaországban a legkisebb (44 százalék), míg Szlovéniában a legmagasabb (186 százalék). A nyugat-európai országok között kivételnek számít Belgium 181 és Hollandia 158 százalékkal. Ez a Rotterdam–Antwerpen-hatásnak köszönhető. A két város kikötőjén keresztül folyik ugyanis az európai országok tengeri kereskedelmének számottevő része, így a reexport következtében számos árucikket itt, nem pedig a kiindulási vagy célországban vámolnak el, ami torzulást okoz a kereskedelmi statisztikákban. A rotterdami árukikötő a Los Angeles-i után a világ második legforgalmasabb, nem ázsiai hajódokkja. A 2021-ben a 17,53 millió fő lakosságú Hollandia az 1,03 ezer milliárd dolláros GDP-jével a világ 17. legnagyobb gazdaságával rendelkezett, ugyanakkor azonban a világ ötödik legnagyobb exportőre is volt.

A kelet-közép-európai régió országai két csoportra oszlanak; a Bulgáriából, Lengyelországból, Ausztriából, Horvátországból, Németországból és Romániából álló kategória tagnemzeteinek gazdasága az elmúlt három évben kisebb mértékben lett része a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel szemben hazánk mellett Szlovénia, Szlovákia és Csehország gazdaságára lehet tekinteni nyitott gazdaságként. 

Mind a négy utóbbi ország esetében a teljes – exportot és importot is magában foglaló – nemzetközi termékforgalom éves összértéke 2017-től meghaladja az adott évi GDP 150 százalékát – foglalja össze Horváth Sebestyén, az Oeconomus Alapítvány junior kutatója.

Az 1989–1990-es rendszerváltási hullám és a szocialista keleti blokk felbomlását követően a régió több országa esetén megfigyelhető a kereskedelem GDP-hez viszonyított arányának csökkenése. Emögött az addig kialakult kereskedelmi kapcsolatok felbomlása és a nyugatorientált kereskedelem kiépülése áll.

A balti államokkal ellentétben Ukrajna és Belarusz nem tudta jelentős mértékben kihasználni a nemzetközi kereskedelemmel járó előnyöket. Ukrajna 1992 óta politikai instabilitással és gazdasági válságok sorával küzdött, ami hatással volt nemzetközi gazdasági kapcsolataira is. Az országban a kereskedelem a bruttó hazai össztermék mindössze 70 százalékáért felelt 2021-ben, ami a régióban a legalacsonyabb arány. Ezzel szemben Belaruszban a kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya felzárkózott a balti államok szintjére az 1990-es évek egyik legalacsonyabb szintjéről. Belarusz azonban jelentősen függ a legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Oroszországtól: 2021-ben az ország kivitelének 46 százaléka, termékbehozatalának pedig 55 százaléka folyt Oroszországgal.

Borítókép: Elindult az első elektromos hajtású konténerszállító kamion a Metrans Kft. vasúti áruszállító társaság csepeli termináljáról (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)