A kereskedelem bruttó hazai össztermékhez viszonyított arányszáma jó indikátora lehet egy ország gazdasági teljesítményének és a világgazdaságba való integráltságának. A magas arány azt jelzi, hogy az ország nagymértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől, míg az alacsony arány arra utal, hogy az ország gazdasága viszonylag zárt.
A magas kereskedelem/GDP arány egyszerre jelezheti egy ország gazdaságának az erősségét és a kitettségét is. Egyrészt azt jelzi, hogy az adott ország jól integrálódott a világgazdaságba, ami hozzáférést biztosíthat az áruk és szolgáltatások nagyobb piacához, valamint a különböző országok adottságaikhoz mérten láthatják el termelési folyamataikat.
Emellett azonban a magas GDP-arányos kereskedelem a kitettség jele is lehet, ugyanis az ország sebezhetőbb az olyan külső sokkhatásokkal szemben, mint például a globális kereslet hirtelen visszaesése vagy az ellátási láncok megszakadása – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a jelenlegi nemzetközi gazdsaági helyzetet értékelve.
Az alacsony GDP-arányos kereskedelem is kettős jelentéssel bírhat. Az alacsony érték egyszerre jelentheti a nemzetközi áruforgalmi zártságot és a számottevőbb belső fogyasztást. Előbbi esetben ugyan az adott ország ellenállóbb a külső sokkoknak, de a kereskedelemmel járó gazdasági lehetőségekből is kimarad.
Alapegyenlete szerint a GDP a belföldi fogyasztás (a köz- és a magánszférát is beleértve), a beruházás és a nemzetközi termékforgalom egyenlegének összege. A fejlett gazdaságú országokban az alacsony érték nem a zártságukat, hanem a belső fogyasztás relatíve nagy arányát jelenti. Ez a jelenség megfigyelhető Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban vagy Kínában.
Luxemburg az egyik legalacsonyabb mutatóértékkel rendelkező ország az Európai Unióban. Emögött a nyugat-európai miniállam kedvező adózási szabályai állnak, amelyek sok vállalatot vonzottak az ország területére, azok pedig az uniós tevékenységük után az országban fizetik be terheiket, ezzel felhajtva a GDP-t.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatbázisa alapján összeállított európai uniós kereskedelmi nyitottsági index rangsorában Magyarország az ötödik helyen áll.
Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin
A kereskedelem GDP-arányosan Franciaországban a legkisebb (44 százalék), míg Szlovéniában a legmagasabb (186 százalék). A nyugat-európai országok között kivételnek számít Belgium 181 és Hollandia 158 százalékkal. Ez a Rotterdam–Antwerpen-hatásnak köszönhető. A két város kikötőjén keresztül folyik ugyanis az európai országok tengeri kereskedelmének számottevő része, így a reexport következtében számos árucikket itt, nem pedig a kiindulási vagy célországban vámolnak el, ami torzulást okoz a kereskedelmi statisztikákban. A rotterdami árukikötő a Los Angeles-i után a világ második legforgalmasabb, nem ázsiai hajódokkja. A 2021-ben a 17,53 millió fő lakosságú Hollandia az 1,03 ezer milliárd dolláros GDP-jével a világ 17. legnagyobb gazdaságával rendelkezett, ugyanakkor azonban a világ ötödik legnagyobb exportőre is volt.
A kelet-közép-európai régió országai két csoportra oszlanak; a Bulgáriából, Lengyelországból, Ausztriából, Horvátországból, Németországból és Romániából álló kategória tagnemzeteinek gazdasága az elmúlt három évben kisebb mértékben lett része a nemzetközi áruforgalomnak. Ezzel szemben hazánk mellett Szlovénia, Szlovákia és Csehország gazdaságára lehet tekinteni nyitott gazdaságként.
Mind a négy utóbbi ország esetében a teljes – exportot és importot is magában foglaló – nemzetközi termékforgalom éves összértéke 2017-től meghaladja az adott évi GDP 150 százalékát – foglalja össze Horváth Sebestyén, az Oeconomus Alapítvány junior kutatója.
Az 1989–1990-es rendszerváltási hullám és a szocialista keleti blokk felbomlását követően a régió több országa esetén megfigyelhető a kereskedelem GDP-hez viszonyított arányának csökkenése. Emögött az addig kialakult kereskedelmi kapcsolatok felbomlása és a nyugatorientált kereskedelem kiépülése áll.
A balti államokkal ellentétben Ukrajna és Belarusz nem tudta jelentős mértékben kihasználni a nemzetközi kereskedelemmel járó előnyöket. Ukrajna 1992 óta politikai instabilitással és gazdasági válságok sorával küzdött, ami hatással volt nemzetközi gazdasági kapcsolataira is. Az országban a kereskedelem a bruttó hazai össztermék mindössze 70 százalékáért felelt 2021-ben, ami a régióban a legalacsonyabb arány. Ezzel szemben Belaruszban a kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya felzárkózott a balti államok szintjére az 1990-es évek egyik legalacsonyabb szintjéről. Belarusz azonban jelentősen függ a legnagyobb kereskedelmi partnerétől, Oroszországtól: 2021-ben az ország kivitelének 46 százaléka, termékbehozatalának pedig 55 százaléka folyt Oroszországgal.
Borítókép: Elindult az első elektromos hajtású konténerszállító kamion a Metrans Kft. vasúti áruszállító társaság csepeli termináljáról (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
