A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését. A kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már húsz intézkedésről döntött – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket.
Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött: júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött.
Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében 2023 márciusában közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.
A kormány elfogadta a munkacsoport által kialakított keretrendszert, így az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől indulhat el. Az NGM tájékoztatása szerint az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a százmilliárd forintot.
A szabályozás értelmében azokra vonatkozik a szabály, akiknek fő tevékenységi köre a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenység áll.
Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
Továbbá az online adatbázis kezdetben több mint hatvan termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, többek közt: sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.
A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor.
Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.
Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik – írja a minisztérium közleménye.
Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti. A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását.
Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.
Borítókép: illusztráció/Fotó MTI/EPA/Andy Rain
