Korán kezdődött az országos jégkármérséklő rendszer idei szezonja. A szokásostól eltérően, már április végén számos esetben volt szükség a talajgenerátorok működésére – írta meg a Vg.hu a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adataira hivatkozva. A lap cikke szerint az április 24. és május 7. közötti időszak időjárása eltért a korábbi hetekben tapasztaltaktól, a csapadék eloszlása igencsak szélsőséges volt. Több területen hullott jelentős mennyiségű csapadék, ami mellett nagyobb térségek maradtak szárazon.
Összességében az Alföld nagy részén szárazabb, míg a Dunántúlon és az északi országrészben csapadékosabb volt az időszak. A NAK szerint bár erre az időszakra még nem jellemző a viharok kialakulása, ebben az évben több jégveszélyes zivatar és négy szupercella alakult ki az országban, így a talajgenerátorokat nyolc napon is be kellett kapcsolni.
A középső országrészben átlagosan 18-19 órán át kellett működtetni a berendezéseket, a leghosszabb ideig azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Zala vármegyében volt szükség a viharkár elleni védekezésre.
Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás: a határainkon túl több országban okoztak problémát a kialakult heves zivatarok, illetve az azokat kísérő, nagyobb méretű jég. Április 24-én Bulgáriában és Olaszországban, míg április 28-án Franciaországban és Németországban hullott nagyobb mennyiségű és méretű jég.
Az országos jégkármérséklő rendszer immár hatodik éve működik hazánkban.
A rendszer előnyeit jól jelzi, hogy míg 2017-ben – az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer –, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig 2021-ben csupán 39 ezer hektárt ért jégkár.
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A múlt évben az április 15. és szeptember 30. közti védekezési szezonban 99 napon, összesen 212 091 órán át volt szükség a generátorok működésére, amihez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosított.
A köztestület számításai szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez ötvenmilliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
