A földgáz energiafelhasználáson belüli visszaesése az Oroszország elleni gazdasági intézkedések eredménye, amely mellett olyan események is hozzájárultak a csökkenéshez, mint az Északi Áramlat felrobbanása – írja elemzésében az Oeconomus. Az orosz vezetékes gáz részesedése az uniós importból a 2021. évi 41 százalékról 2022 szeptemberére mindössze kilenc százalékra zsugorodott. Ilyen módon az Európába vezetéken érkező földgáz aránya 72 százalékról 68 százalékra csökkent éves átlagban.
Az Európai Unióba irányuló orosz vezetékesgáz-szállítások 2023-ban 25 milliárd köbméterre mérséklődhetnek, amennyiben 2022 év végéhez képest nem történik változás a kapacitások kihasználtságában.
Ez kevesebb mint a fele annak a 60 milliárd köbméternek, amelyet 2022 egészében megvalósult. Már a 2022-es mennyiség is kevesebb mint a fele volt a 2021-ben szállított mennyiségnek. Így az Európába szállított vezetékes orosz gáz két év alatt negyedére zsugorodott. Ezzel egy időben 2023-ban nem várható érdemi változás a más országokból érkező vezetékesimportban.
Az egyes európai uniós államokat tekintve az uniós országok többsége elérte a 15 százalékos csökkentési célt, a kivétel Írország, Szlovákia, Spanyolország, Lengyelország, Szlovénia és Belgium, de náluk is nyolc-tíz százalék körüli az átlag. A fogyasztás Finnországban, Litvániában, és Svédországban esett vissza a legnagyobb mértékben, átlagosan 44 százalékkal. A többi uniós országban a gázfelhasználás mérséklése húsz százalék felett volt. Magyarországon is az európai uniós átlagot meghaladó mértékben, húsz százalékkal csökkent a gázfogyasztás.
Az Eurostat 2023 májusában publikált, legfrissebb adatai alapján 2022-ben az EU belföldi földgázkereslete 13,2 százalékkal csökkent 2021-hez képest. A cseppfolyósított földgáz (LNG) jelenleg kulcsfontosságú ellátási forrás, amely az EU teljes nettó gázimportjának már 32 százalékát tette ki 2022 szeptemberére. Ugyanez 2021-ben 28 százalék volt. Így 2022-ben az Európai Unió már 130 milliárd köbméter LNG-t importált. A 2023-as növekedési potenciált befolyásolja, hogy milyen mértékben nő az LNG globális piaca, illetve hogy milyen Európán kívüli kereslet lesz a termékre.
2023-ban összességében 57 milliárd köbméter földgáz hiányozhat az Európai Unió földgázszükségletéből, amelyből az eddigi intézkedések mintegy 30 milliárd köbmétert tudtak pótolni. Ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a gázpiacon várható kereslet-kínálati súrlódások miatt szükség lesz az energiahatékonyság növelésére és az energiafelhasználás további diverzifikációjára, így például a megújuló energia további terjedése mellett a nukleáris kapacitások bővülő pályára állítására.
A következő években mind Európában, mind a nemzetközi piacon az LNG felértékelődése és térhódítása várható. Ilyen módon rugalmasabbá és diverzifikáltabbá válhat a földgáz piaca. Ugyanakkor a földrajzi adottságok (tengeri kikötőtől való elzártság) és az exportáló országok kapacitás korlátai miatt ez az átalakulás nem válthatja ki teljes egészében a vezetékes gázt.
A földgáz világpiacán végbement átrendeződés legnagyobb nyertese az Egyesült Államok lett. Ugyanakkor az amerikai LNG-t importáló országok köre koncentráltabb lett, mivel ázsiai és dél-amerikai partnerei helyett a legnagyobb európai országok kiszolgálására törekedett.
Magyarország esetében kedvező tényező a 2023–24-es téli időszakot megelőzően, hogy az európai uniós földgáztárolási lehetőségeket meghaladó kapacitásai vannak. Ezt erősíti, hogy a megelőző téli időszak a megszokottnál enyhébb volt, és a tárolók töltöttségi szintje a korábbiaknál lassabban apadt.
Borítókép: Az Egyesült Államok lett a világpiaci átrendeződés legnagyobb nyertese (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
